Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember l5. kedd, az őszi ülésszak 5. napja - A Magyar Köztársaság 199l. évi állami költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - EÖRSI MÁTYÁS, DR. (SZDSZ)
359 A költségvetés, illetőleg a költségvetés végrehajtásáról szóló vita során derül ki ugyanis a közvélemény s zámára az, hogy azokat a forintokat – és mindannyian tudjuk, hogy nem csekély forintokat ", amelyeket az állam az állampolgároktól, a vállalkozóktól elvon, az állam mire költi. Magyarországon egyre inkább elterjedőben van az a mondás, hogy nincs is már töb bet olyan kategória, hogy egyéni vállalkozó, mert minden vállalkozónak van egy társa: az állam, hiszen minden bevételének legalább a felét meg kell osztania a vállalkozónak az állammal. Jogos tehát a közvélemény részéről az az érdeklődés, hogy ezeket a for intokat az állam vajon mire költi el. Ennek fényében azt javasolnám a Ház tisztikarának is és a Kormánynak is, hogy próbáljuk meg mindannyian a költségvetésről szóló vitákat méltóbban kezelni, a közvélemény is valószínűleg nagyobb kíváncsisággal szemlélné ezeket a vitákat, és nagyon jó lenne, hogyha a kormány miniszterei. (Dr. Balsai István igazságügyminiszter bejön az ülésterembe.) . köszönöm szépen, hogy Balsai István igazságügyminiszter megjelent. (Dr. Balsai István: Hallottam.) ., hallottam, – részt vennének ezeken a vitákon, ahol az egyes tárcák beszámolóiról folyik a vita. Az Igazságügyi Minisztériummal kapcsolatos beszámolóval kapcsolatban mindenekelőtt hadd említsem meg azt, hogy tavaly, illetőleg az ez évi költségvetési vita során már rendkívül n agy viták folytak a Parlamentben a büntetésvégrehajtási intézetek költségvetésével kapcsolatban. Nem tudom megítélni – és jó lenne, hogyha az igazságügyminiszter úr válaszolna a Parlamentnek arra a kérdésére ", hogy hogyan fordulhat elő, vajon a büntetésvégrehajtással kapcsolatos eddig lefolytatott vitáknak köszönhetőe, hogy nem derül ki a beszámolóból egyértelműen, hogy a büntetésvégrehajtási intézeteknek a költségvetését most tartalmazza ez a beszámoló, vagy pedig nem tartalmazza. A táblázatokból, am elyeket a tárca beszámolójához csatolt a Kormány, úgy tűnik, hogy tartalmazzák a büntetésvégrehajtási intézeteknek a tételeit, azonban a szöveges rész azzal a mondattal kezdődik, hogy az Igazságügyi Minisztérium beszámolója nem terjed ki a büntetésvégreh ajtási intézetekre. Ezek után ember legyen a talpán, aki meg tudja állapítani, mi az igazság: e hatalmas költségekkel dolgozó apparátusnak a költségvetésére most kiterjed a beszámoló vagy pedig nem terjed ki. Nagyon hálás lennék, hogyha az igazságügyminis zter úr a beszámolójának valamelyik tételét cáfolná, ez szükséges ugyanis ahhoz, hogy a második tétele igaz legyen. Ezek után engedjék meg, hogy a tárca beszámolójának egyegy tételéhez szóljak hozzá. A Kormány még a Nemzeti Megújhodás Programjá ban, de azt követően többször is síkra szállt a központi kiadások csökkentése mellett. Vizsgáljuk meg, hogy ez a kormánypolitika hogyan érvényesül az Igazságügyi Minisztérium beszámolójánál. Ha csupán a bérköltségeket vizsgáljuk meg: a tervezett kiadások – még egyszer mondom: bérről van szó – 119 milliót irányoztak elő, ehhez képest a tényleges kiadások összege 128,7 millióra sikeredett, tehát tízmillió forinttal haladta meg a tényleges kiadások összege a tervezettet. Kérdezem én, hogy miközben a kormány a központi kiadások csökkentéséről beszél, miközben az apparátus leépítését hirdeti, a propagandájának az egyik központi eleme az, hogy csökkenti az apparátust, hogyan fordulhat elő, hogy pusztán a bérkiadások a tervezettet tízmilló forinttal haladják meg? H ogyha a dologi kiadásokat vizsgáljuk meg, a tervezett kiadási összeg 102,1 millió volt, ezzel szemben a tényleges kiadások összege 298 millió forint. A különbözet nagyságrendileg 200 millió forint, ismétlem 200 millió forint, amit, a Kormány úgy találta, h ogy nem tud jobb helyre elkölteni, mint az Igazságügyi Minisztérium dologi kiadásaira. Még egyszer hangsúlyozom: erre felhatalmazást sem kapott, hiszen a tervezett összeg mindössze 102,1 millió volt. A tárca teljes kiadásainak az előirányzott öszszege 10 m illiárd forint volt, ezzel szemben a tényleges teljes kiadások összege 11,56 milliárd forint, a különbözet tehát 1,156 milliárd forint, azaz
