Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 15. kedd, az őszi ülésszak 38. napja - Határozathozatal a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - ELNÖK (Dornbach Alajos): - PÁL LÁSZLÓ (MSZP)
3051 önkormányzatokat, a vállalkozókat, az állami szervezeteket. Nemcsak elvonnak, adnak is . Ezáltal egy kvázi összefogással, közös teherviseléssel olyan feladatok megoldását teszik lehetővé, amelyek finanszírozásával a költségvetés nem terhelhető. Természetesen van még néhány pontja a törvényjavaslatnak, amely újramegvitatásra érdemes. Ezeket m i is jelezzük. Ám alapelveivel, céljaival egyetértünk. Kérem képviselőtársainkat, támogassák a törvényjavaslat elfogadását, amelyet a Független Kisgazdapárt frakciója ezúton is javasol. Köszönöm szíves türelmüket. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. T isztelt Országgyűlés! Átadom az elnöklést Dornbach Alajos alelnök úrnak. (Az elnöki széket Dornbach Alajos foglalja el.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezik Pál László képviselő úr a Magyar Szocialista Párttól. Felszó laló: Pál László (MSZP) PÁL LÁSZLÓ (MSZP) Köszönöm szépen, Elnök Úr! Szokásossá vált az, hogy alapok kérdésében mindig ilyen késő éjszakai órában tudok hozzászólni, ennek megfelelően le szoktam rövidíteni a mondanivalómat. Miniszter úrnak előre is megígér em, nem leszek nagyon hosszú. Nem fogom ismertetni az alapok rendeltetését. Előttem ezt már több képviselőtársam megtette, ezenkívül maga az előterjesztés is foglalkozik vele. Hadd mondjam el, hogy az alapokkal kapcsolatban egy néhány általános kérdést sze retnék fölvetni, hasonlóképpen, mint ahogy előttem Soós Károly Attila képviselő úr is megtette, talán egy kicsit más szempontból. Az előző napirend tárgyalása során feltűnt, hogy a 31. sorát hagytuk jóvá ennek a táblázatnak, amit később sikerült is beazono sítani a 26. sor mélységében. Ez azt is bizonyítja, hogy itt számos alapról van szó. Miniszter úr elmondta, hogy 28 alapról, volt aki 29et számolt, leírva 32 van. Hadd tegyem hozzá, ismerek olyan törvényt, amelyet nem túl régen fogadott el a tisztelt Ház, amelyik ebben a listában nem szereplő alap létrehozását határozta el. Ez a távközlési törvény, amely távközlési alap létesítését tette szükségessé. Valószínűleg az év folyamán vagy esetleg a következő évi költségvetés összeállítása során fogunk találkozni ezzel az alappal is. Az alapok tulajdonképpen, úgy tűnik, egy kiegészítő költségvetést is képviselnek, hiszen a körülbelül 1300 milliárd forintos nagyságrendű költségvetésünk mellett ebben az évben 228 milliárd forint nagyságrendben szavazunk alapokról. N em beszélek ezen belül a társadalombiztosítási alapról, ami természetesen ehhez még egy nagyon jelentős összegű kiegészítést jelent. Az alapok által megmozgatandó pénz az elmúlt évben körülbelül 150 milliárd volt, ez növekszik meg 230 milliárdra. Ha ebből levonjuk a szolidaritási és foglalkoztatási alapra eső összegeket, akkor 100 milliárd forint feletti pénz lesz az, amellyel az alapok jogosultjai, a törvényekben kijelölt miniszterek, illetve egyetlenegy esetben – ha nem módosítja a tisztelt Ház az előterj esztett javaslatot – a Világkiállítási Programiroda vezetője, illetve főbiztosa gazdálkodhatnak. Úgy tűnik, bizonyos fokig talán a miniszter urak között az alappal való rendelkezés presztízskérdéssé vált, hiszen lassan nincs olyan minisztérium, amelyiknek ne lenne alapja. Emlékeim szerint jó néhány éven keresztül kapott jelentős kritikát az akkori pénzügyi kormányzat és maga a Kormány is – gondolom, ez a kritika ma is jogos – , hogy az alapokon keresztül történő irányítás nem az optimális formája az állam be avatkozásának a gazdaság és a társadalom egyéb folyamataiba.
