Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 15. kedd, az őszi ülésszak 38. napja - Határozathozatal a közszolgálati tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - Egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - PAPP SÁNDOR, DR. a környezetvédelmi bizottság alelnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KISS RÓBERT, DR. a környezetvédelmi bizottság előadója: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - PINTÉR JÓZSEF (FKgP)
3050 túl – gondolok itt az áruk, szolgáltatások és szellemi termékek exportjának elősegítésére – a strukturális átrendeződésből fakadó problémák megoldásában is aktív szerepet játszik. (20.50) A külke reskedelem rivalizációja által több tízezerre tehető a külkereskedelemmel foglalkozó gazdálkodó szervezetek és egyéni vállalkozók száma. Számukra elengedhetetlenül szükséges, hogy szakmai ismeretekre, külpiaci információkra, marketingismeretekre tehessenek szert. Segítségre van szükségük ahhoz is, hogy a külpiacokon, illetve a külföldi kiállításokon egyáltalában meg tudjanak jelenni. Mivel a fenti feladatokhoz, szükségletekhez mérten a vállalkozási kör kockázat- és teherviselő képessége korlátozott, így az alap a költségek egy részének átvállalásával teremti meg a saját erejükből esetleg elérhetetlen lehetőségeket. Örömmel üdvözöljük az általunk már hiányolt támogatási formát, nevezetesen a külföldön létesítendő magyar érdekeltségű vállalkozás alapítását, hi szen – mint a fejlett ipari országok gyakorlata is mutatja – ez a promóciós gyakorlat még nagyobb lökést adhat a külpiacra jutáshoz. A negyedik, a környezetvédelmi alap létjogosultságához nem férhet kétség. Tekintve, hogy az elmúlt években, s előreláthatól ag még jó ideig meglehetősen mostohán bántunk és bánunk a környezetünkkel, így mindenképpen meg kellett teremteni azt a forrást, amely a kormányzati költségvetés mellett kiegészítő forrása a környezetvédelemnek, s amely részt vállal a környezetvédelem fina nszírozásában. Ez az alap nemcsak a környezetvédelmi célú fejlesztések különböző formában való támogatására szolgál, hanem operatív beavatkozásokat is elősegíthet. Például fel lehet használni oktatásra, nevelésre. Az ötödik a piaci intervenciós alap, amely a belpiaci zavarok megelőzését és elhárítását szolgálja. Mindannyiunk előtt ismert az az áldatlan állapot, amely manapság jellemzi a belpiacot. Gondolok itt a fogyasztók érdekvédelmére, az ipari és mezőgazdasági termelésben váratlanul keletkező problémákr a – amelyek nem egyszer a lakosság alapvető fogyasztási cikkekkel történő ellátását veszélyeztethetik – a kistelepülések lakosságának alapvető fogyasztási cikkekkel való ellátási zavaraira. Mivel a konkrét beavatkozási lehetőségeket és módokat előre nehéz meghatározni, tekintve, hogy a piaci zavarok váratlanul képződnek, így a nemzetgazdaság forgalmi folyamatainak működése érdekében meg kell teremteni akár a közvetett, akár a közvetlen beavatkozás lehetőségét. Az elmúlt esztendő kben a szerkezetátalakulás folytán egyre növekszik a munkanélküliség, a depressziós területekről megnövekedett az elvándorlás, tovább gyengítve az adott területek esélyeit. A hatodik a területfejlesztési alap. Célszerű felhasználása a válságterületek kezel ésén túlmenően megakadályozza a hagyományosan gazdasági, társadalmi szempontból elmaradott területek további leszakadását. Egyfelől azáltal, hogy támogatja a munkahelyteremtést, illetve a munkahelymegtartást, másfelől elősegíti a mezőgazdasági szerkezetvá ltást, továbbá támogatja a termelői infrastrukturális beruházásokat. Ez a rész bennünket, kisgazdákat különösen érdekel. Továbbá ez az alap biztosítja, hogy hazánk illeszkedhessen az Európai Közösség regionális településpolitikai rendszeréhez. A hetedik, a vízügyi alap rendeltetése a vízgazdálkodás közcélú feladatainak ellátása, a vizek kártételei elleni védekezés, az ivóvíz gazdaságos felhasználása és a vízkészletek védelmének elősegítése. Ez a pénzügyi alap mind országos, mind regionális, illetve helyi ví zügyi közfeladatok ellátását segíti. Kiegészíti a lakossági, önkormányzati és gazdálkodási forrásokat, tehermentesíti a közcélú kiadásokat. Összefoglalva: e nagyon fontos természeti kincsünk optimális felhasználását, védelmét szolgálja. Végigtekintve a tör vényjavaslat által tárgyalt pénzalapokon, megállapíthatjuk: mindegyik olyan célokat szolgál, amelyek ellátása állami feladat, ám ezek az alapok bevonják a lakosságot, az
