Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 15. kedd, az őszi ülésszak 38. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter:
2993 Tömegesen számítani kell a jövőben az olyan munkanélküliekre, akik ugyan az év 6 hónapjában nem kapnak mun kát, de nyáron, a kampány idején biztosított a vállalati rendszeres foglalkoztatásuk. A jelenlegi gyakorlat szerint a munkanélkülisegélyre való jogosultságot minden magyar állampolgár meghatározott idő alatt elveszíti. Ez az idő – mint tudjuk – jelenleg 1 8 hónap, illetve a jövőben a szigorítások következtében 12 hónap lesz. A probléma tehát az, hogy annak ellenére, hogy a szezonálisan foglalkoztatott munkaerő az adott naptári évben mondjuk, 46 hónapot dolgozik, 13 év alatt elveszíti a munkanélkül isegélyre való jogosultságát. Így végleg kihullik a szociális hálón. Miniszter úrhoz ezek után a következő kérdéseket teszem fel. A kormányzat, illetve a minisztérium kíváne ezzel a problémával foglalkozni, tehát munkajogi lehetőséget teremteni ennek a s peciális helyzetnek a feloldására? Amennyiben erre megoldás születik, mikorra várható ennek az új rendszernek, szabályozásnak a bevezetése? Végezetül úgy gondolom, hogy mind az államnak, mind a munkáltatónak, mind a munkavállalónak közös érdeke lenne egy o lyan megoldást találni, mely munkajogilag elismerné a szezonális foglalkoztatás létjogosultságát, nem kényszerítve passzív helyzetbe a munkavállalókat a magyar munkaerőpiacon. Köszönöm a figyelmet, és várom miniszter úr válaszát. (Taps.) ELNÖK (Vörös Vince ) : Köszönöm. A válaszadásra felkérem dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter urat. Dr. Kiss Gyula munkaügyi miniszter válasza KISS GYULA, DR. munkaügyi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselő Úr! Az ön által fölvetett kérdést úgy gondolom, egyrészt munkajo gi, másrészt pedig a munkanélküliellátás feltételei szempontjából szükséges megvizsgálnunk. Ami a munkajogi szabályozás körét és lehetőségét illeti, a munka szezonális jellegének figyelembevételére alapvetően kétféle lehetőséget ad. A munka feltételeitől és a felek megállapodásától függően a kampányszerű feladatok a munkajogi szabályozás szerint elláthatóak határozott időre létesített munkaviszony keretében, vagy határozatlan időre szóló munkaviszony keretében idénymunkarend alkalmazásával. Ez tehát az a k ét munkajogi kör, amelyen belül formailag a kérdés kezelhető és megoldható. Idénymunka esetén ugyanis mind a munkaidőkeret felhasználása, mind pedig a pihenőidő biztosítása tekintetében az egyébként érvényesülő kötöttségeket a Munka Törvénykönyve föloldja, éspedig a 118. § (3) bekezdésével, valamint a 124. § (4) bekezdésével. Így a törvényes felső határ alatt a felek szabad megállapodására tartozó akár teljes, akár részmunkaidős munkaidőmérték éves kereten belül is rugalmasan fölhasználható. (15.50) Ez – ha ngsúlyozni szeretném – a Munka Törvénykönyvéből következik. Az előbbiek szerint tehát a munkajogi szabályozás számol az idénymunka speciális jellegével, annak megfelelően speciális jogi feltételeket is biztosít, szemben a képviselő úr által interpellációjá ban elmondottakból következtethetően. Nyilvánvaló, hogy e szabályok csak a jogi lehetőséget tudják felkínálni, de a foglalkoztatás feltételei a konkrét gazdasági, szervezési stb. tényezőktől függő döntéseken alapulnak. Ami a munkanélkülijáradék folyósítás ának időtartamát illeti: a foglalkoztatási törvény értelmében a munkaviszony időtartamához és a járulékfizetés kötelezettségéhez kapcsolódik e jogosultság – mint jól tudjuk.
