Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 15. kedd, az őszi ülésszak 38. napja - A mezőgazdasági szövetkezetek és egyes gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyelet gyakorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP)
2969 bonyolítani, hogy lehet kötni egyezségeket kiadós, kitartó tárgyalások révén, amelyek mind a két felet kielégítik – ha nem is optimális szinten, de el tudják fogadni az emberek. (12.40) Ezen túlmenően azonban az is kétségtelen tény, hogy rengeteg olyan hely van, ahol ez nem így alakul, ahol ezek az egyezségek nem jönnek létre azért, mert az egyik fél makacsul ragaszkodik a maga álláspontjához, többet szeretne kihasítani, mint az indokolt lenne. Épp ezért a támogatók úgy vélik, hogy az efféle beavatkozás, a dolgoknak a tisztesség irányáb a terelése feltétlenül kívánatos annak a célnak az elérésére, hogy minél előbb megalakuljon, illetve átalakuljon ez a szövetkezet, hisz tudott dolog, hogy ezeknek az átmeneti állapotoknak a hosszú időn keresztül való fenntartása bizony mind a két fél számá ra kedvezőtlen. A támogatók érve volt az is, hogy amennyiben itt nem az önös érdekek, nem a kizárólagos jogokra való törekvések működnek a gazdaságban, akkor igenis el lehet és el kell fogadni ezt a törvényjavaslatot, hisz semmi mást nem akar voltaképpen: azt célozza, hogy jogszerűen történjenek meg az átalakulások. Ennyit röviden a támogatók oldaláról. A másik oldal: az ellenzőknek gyakorlatilag szinte mindegyike azt vetette fel, hogy ez végül is egy megkésett törvényjavaslat, egy folyamatba akkor avatkozu nk be, amikor már jól előrehaladt, ez megakaszthatja a folyamatot, ez a törvényjavaslat egy "utánlövés"nek számít, itt már nem tudunk segíteni alapjában, lényegesen. Ebben nyilván sok igazság van gyakorlatilag, mert egy csomó átalakulás megtörtént. De min t ez az expozéban is elhangzott, a hátralévő időszakban még jócskán vannak ilyen teendők. A másik érv az ellenzők részéről jogi megfontolás volt: itt valójában, ezzel a törvénnyel a szövetkezeti törvény megsértéséről van szó, hisz beleavatkozunk olyan dolg okba, amik a szövetkezeti önálló jogokat csorbítanák. Ezen túlmenően ez az illető, aki bekéri az anyagokat, hogy tájékozott legyen a döntésben, olyan jogokhoz jut hozzá, illetve olyan titkokhoz juthat hozzá, amelyekkel vissza is lehet élni. Természetesen m indez igaz, mert valóban vissza lehet élni, de hatósági emberről lévén szó, én úgy gondolom, nem ez lehet az alapvető szempont a törvény megítélésénél. Végül a bizottság megoszlása közel felefele arányú volt, helyesebben a szavazás pontosan azt tükrözte; 8:8as szavazati arány alakult ki – ezzel gyakorlatilag a mezőgazdasági bizottság nem támogatta ezt a törvényjavaslatot. Én azt hiszem, ettől függetlenül jó szívvel tudom ajánlani a Parlament figyelmébe, mert hisz ha késői is a segítség, ha lehetett is vol na korábban meghozni ezt a segítséget, mindenképpen indokolt, még akkor is, hogyha nem időben érkezett. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A felszólalások következnek. Írásban előzetesen jelentkezett dr. Szabó Lajos független kisgazda képviselő úr – megadom a szót. Felszólaló: Dr. Szabó Lajos (FKgP) SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja a törvény eredendő céljával teljes mértékig egyetért. Egyetértünk azzal – és ezt mi nemcsak most, hanem már korábban kifejezésre juttattuk – , hogy az egész magyar mezőgazdaság átalakulásában két súlyos hibát látunk. Az egyik súlyos hiba a kárpótlási törvénnyel kapcsolatos, ahol a végrehajtás egy teljesen cent ralizált, a fővárosból egy kézből vezényelt – és nem tudja érzékelni ez a hivatal, ez a végrehajtás a végsejteken jelentkező problémákat, éppen ezért ezeket nem tudja megfelelően kezelni. A másik ennek pontosan az ellentéte: a szövetkezeti átalakulási törv ény mindenféle vezénylés és ellenőrzés nélkül ment végbe. Mi már a törvény megalkotásakor is figyelmeztettünk, hogy a
