Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 15. kedd, az őszi ülésszak 38. napja - A mezőgazdasági szövetkezetek és egyes gazdasági társaságok feletti törvényességi felügyelet gyakorlásáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ LAJOS, DR. (FKgP)
2970 törvényben benne vannak azok a lehetőségek, benne vannak azok a "bombák", amik visszaélésekre adnak alkalmat; benne van az a veszély, hogy áldemokrácia valósul meg, benne van az a veszély, hogy igenis, keresni fogják mindazok, akik ellenérdekeltek a mezőgazdaság vagy a termelőszövetkezetek korrekt átalakításában, azokat a lehetőségeket, hogy hogy lehet azt a törvényt kijátszani; és különöské ppen a törvényben nem valósul meg a kisebbség védelme. Az egyik termelőszövetkezeti közgyűlésen elmondta az elnök nagyon sokszor, hogy "Ja, kérem, a demokrácia játékszabályai szerint döntünk: a többség akarata győz!" Igen, a demokráciának ez az egyik játék szabálya – finomítva azzal, hogy a többség nem taposhatja el a kisebbség érvényesülését, és igenis, lehetőséget és teret kell adni a kisebbség érvényesülésének is, különösen akkor, amikor ez az érvényesülés nem gátolja a többség életfeltételeinek, a többsé g akaratának az érvényesülését. Sajnos, ez a hiba benne van ebben a törvényben, éppen ezért mi, a Független Kisgazdapárt, úgy gondoljuk, hogy nem elég egy utólagos törvényességi felügyeletet megalkotni, hanem igenis, a törvénynek ezeket a hibáit meg kell p róbálni – ha utólag is – javítani. Még egy súlyos probléma van, ami szintén a manipulációkra és a rossz irányú befolyásolásokra ad lehetőséget: a törvényben megszabott határidők olyan rövidek, olyan feladatok és olyan döntések elé állítják a szövetkezeti t agságot, aminek nem tudnak az emberek megfelelni. Nem azért – vagy nem csupán azért – , mert a televízió, az újság vagy a rádió, bár műsoridőben eleget foglalkozott ezzel, de ennek a műsoridőnek a hatékonysága nem volt megfelelő. Mert hisz' nem megfelelő az a parasztok számára, hogy este, fél tizenegytől fél tizenkettőig négy – számukra mondjuk "mekegő" – politikus elmondja a maga eszmefuttatását és okfejtését, ők ennél sokkal egyszerűbben, sokkal világosabban, nem politikai vitára kíváncsiak, hanem törvénym agyarázatra, törvényismertetésre abban a műsoridőben, amit ők még ébren tudnak figyelni. (12.50) Nem jó reggel öt órától hét óráig, mert akkor dolgoznak az állatokkal vagy a gazdaságukkal foglalkoznak, és nem jó a műsoridő este 9 óra után, mert akkor már m inden valamire való paraszt álmos, és lehúzódik az asszony mellé. (Derültség.) Ezek a bombák benne voltak, és benne vannak ebben a törvényjavaslatban, nem beszélve arról, hogy bizony sajnos a törvény bonyolult, nehezen érthető, és nehezen végrehajtható. Eg y másik szempont, hogy nem csupán a mezőgazdasági szövetkezetek átalakulásánál vetődnek fel ezek a problémák, hanem ugyanígy a többi szövetkezet átalakulásánál is, amire Kis Zoltán képviselőtársam bólogat, s mi ebben egyetértettünk a bizottságban is, és ez ekre a problémákra e törvényjavaslat nem ad orvoslást. Mi szerencsésnek tartanánk, ha módosító indítványokkal úgy formálnánk ezt a törvényjavaslatot, hogy mindezekre a problémákra is találjon valami megoldást, és valósítsa meg az Országgyűlés azt a nagyon egyszerű alapszabályát a forradalomnak, hogy forradalom forradalmi intézmények nélkül nincs. Én ezt elmondtam 1990 júliusában a magyar Országgyűlésben, akkor javaslatot tettem, hogy állítsuk fel a forradalmi nemzeti bizottságokat, minden egyes munkahelyen, és minden egyes vállalatnál, hogy legyen valami intézményes szervezete a társadalomnak a forradalom levezénylésére. A vértelen forradalomnak is szüksége van erre a vezénylőre, szüksége van olyan szervezetekre, amelyek igenis bírják a társadalom bizalmát, és állandóan felügyeletet gyakorolnak, demokratikus módon, a társadalom bizalmából gyakorolnak felügyeletet a forradalom akaratának az érvényesüléséért. Ezt én nagyon fontosnak tartom, erre még mindig van lehetőség, hogy ilyen intézményeket létrehozzunk, a mezőgazdaságban is szükség van ilyenekre. Nem vagyok abban biztos, hogy erre a feladatra a legmegfelelőbbek a földművelésügyi minisztériumi szervek, a megyei földművelésügyi hivatalok. Hisz miről van itt szó, mire van lehetősége a megyei földművelésügyi h ivatalnak? Formális ellenőrzésre. Arra van lehetősége, hogy mint egy külső szemlélő, a formalitások betartását ellenőrizze. Nincs lehetősége viszont arra, és ebben az átalakulásban olyan szervre volna szükség, amelyik szerv a folyamatokat végig tudja kísér ni, és ezekben a folyamatokban végig részt tud venni.
