Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 15. kedd, az őszi ülésszak 38. napja - A közszolgálati, tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TÖLGYESSY PÉTER, DR. (SZDSZ)
2958 Ahhoz, hogy igazolni tudjam ezt az állításomat, vissza kell menni nem is nagyon a régmúltba, de a '90es év nyarához. A kinevezési törvény előtt érvényes jogszabályok kormányzati televízióként írták le a Magyar Televíziót, illetőleg a Magyar Rádiót. A miniszterelnök, illetőleg a Kormány bármit megtehetett a tvrádióval kapcsolatban, és élt is a korábbi Kormány ezekkel a jogokkal. A Némethkormány egy kemény pártpolitikai kuratóriumnak vetette alá a Magya r Televízió működését. Ebben a kuratóriumban annak idején a Magyar Demokrata Fórum is részt vett. Valószínűleg ezt is alkotmányellenesnek minősítette volna az Alkotmánybíróság, hiszen már hatályban volt a Köztársaság új Alkotmánya. Ezt az állapotot akartuk együttes akarattal megszüntetni ebben a Házban, és ennek tudható be az a többség, amit ez a jogszabály megkapott. Hiszen ez a jogszabály egy konszenzuskényszert ír elő, és ebben akkor itt ebben a Házban teljes volt az egyetértés. A parlamenti vitában Hara szti Miklós volt az előterjesztő, s az első hozzászóló a kormánytöbbség részéről Kulin Ferenc volt, aki rögtön leszögezte, hogy az alapkérdésekben a bizottság többségi véleménye és Haraszti Miklós előterjesztése között nincsen különbség. S ezután előadta K ulin Ferenc a következőket: a pártatlan tájékoztatás gyakorlatát nem pusztán egy bizottság felállításával véljük elérhetőnek, megvalósíthatónak, hanem egy olyan elnök kinevezésével is, aki élvezi a parlamenti pártok bizalmát, a Kormány bizalmát, az ellenzé k bizalmát. Mi ez, ha nem a konszenzuselvnek a legteljesebb elismerése? Tehát olyan elnök kell Kulin Ferenc '90 nyarán megfogalmazott véleménye szerint, aki egyszerre élvezi a Kormány és az ellenzék bizalmát. De ugyanígy fogalmaz – már idézett módon – a mi niszterelnök úr, először egy tvnyilatkozatban, ahol egy korrekt megállapodás létrehozatalát tartja kívánatosnak, amelynek a garanciája maga Göncz Árpád, a köztársaság elnöke. Ugyanezt erősíti meg az előterjesztésekor a miniszterelnök úr – más idézte már e zt a szöveget – , és végül a jogszabály indoklása ugyenezen a vonalon azt mondja, hogy azért született ez a jogszabály, hogy ne a Kormány hatáskörébe kerüljenek ezek a jogosítványok, és így biztosítható a két intézmény pártatlansága. Ha önökben mégis kétség lenne, hogy ez a jogszabály a konszenzus elvén született, és a parlamenti pártok együttműködését rögzíti törvényben, akkor érdemes elővennünk újabban a médiaügyekben a legnagyobb dramaturg tanulmányát, Csurka István dolgozatát, amely a 12. oldalon világos an rögzíti, hogy a nagy tájékoztatási intézmények élére történő egyetértéses kinevezési mód rögzült ebben a jogszabályban. Az egyetértéses kinevezési mód rögzült ebben a jogszabályban – mondja Csurka István, akinek igazán el kéne fogadni már a véleményét, nemcsak ebben az ügyben. (Derültség.) Tehát azt hiszem, hogy teljesen egyértelmű, hogy '90 nyarán egyforma volt az értelmezése ennek a jogszabálynak, és valamennyien, akik itt ültek ebben a Házban, úgy vélték, hogy tv, rádióvezetővé azok nevezhetők ki, ak ik bírják a parlamenti erők konszenzusát. Ekkor következhet be a köztársasági elnök kinevezése, és ezt garantálja ez a jogszabály. Azt hiszem, további idézetekre nincsen szükség. Ebben történt gyökeres változás. Ezt az értelmezést próbálja elvitatni a korm ánytöbbség. Akkor még megtörténhetett ezen az elven a kinevezés, Csurka István is támogatta a mai vezetőket, ma pedig elvitatja ezt. Ez a helyzet, amikor a köztársasági elnöknek szerintem kísérletet kell tennie arra, hogy az az egyetértés, amit ezek a jogs zabályok, illetőleg ezek a nyilatkozatok rögzítenek, valamilyen intézményes formát kapjon. (11.50) Hiszen ez a kinevezési törvény annyiban valóban hibás, hogy nincs világosan leírva, hogy ennek az egyetértésnek, ennek a konszenzusnak milyen intézményes for mában kell megjelennie. A köztársasági elnök úr erre tesz javaslatot, hogy meglegyen valamilyen intézményes forma arra, ami alapján ő jó lelkiismerettel utána megadhatja a kinevezést, ami alkotmányos joga.
