Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 15. kedd, az őszi ülésszak 38. napja - A közszolgálati, tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitája - DEUTSCH TAMÁS, a Fiatal Demokraták Szövetsége helyettes frakcióvezetője:
2948 (Az elnöki széket dr. Szűrös Mátyás foglalja el, Boros László jegyzőt Trombitás Zoltán váltja fel.) Felszólaló: Deutsch Tamás (FIDESZ) DEUTSCH TAMÁS, a Fiatal Demokraták Szövetsé ge helyettes frakcióvezetője: Elnök Urak! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Fiatal korom ellenére nem vagyok olyan naiv, hogy azt gondoljam, hogy az ellenzéki oldalról itt az általános vitában vagy akár – lévén, módosító indítványt is beadtak már ehhez a tö rvényjavaslathoz – a részletes vitában elhangzó érvek összességében meg fognak győzni annyi képviselőt a kormánypárti oldalon, hogy mód és lehetőség nyílna arra, lévén a törvény kétharmados, hogy majd a köztársasági elnök úr javaslata elfogadtassék ebben a Házban. (11.00) Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a miniszterelnök úr által elmondott gondolatokat is figyelembe véve talán vannak olyan kormánypárti képviselők, akik a miniszterelnöki szavak ellenére nem szemellenzővel fogják hallgatni, és nem politikai füldugót tesznek fel akkor, amikor ellenzéki oldalról is elmondanak érveket a törvényjavaslattal kapcsolatban. Másrészről pedig fontosnak érzem, hogy közvetlenül vagy közvetve reagáljunk olyan, önmagukban is ellentmondó és sok szempontból egyszerűen jogi v agy politikai tényeknek meg nem felelő állításokra, amelyek eddig ebben a vitában kormánypárti részről elhangzottak. Elöljáróban annyit én is hadd mondjak el, hogy a FIDESZ parlamenti frakciója hogyan értékeli a köztársasági elnök úr kezdeményezését. Nagyo n sokfajta – finoman fogalmazva – túlzó értékelés látott már napvilágot a kormánypárti oldalon a köztársasági elnök úrnak azon aktusaival kapcsolatban, amikor a miniszterelnöki előterjesztésekkel kapcsolatban nem mentette fel a független közszolgálati médi ák vezetőit. Ezek az érvelések mindig arra utaltak, hogy a köztársasági elnök úr magatartása nem felel meg azoknak az alkotmánybírósági ítéleteknek, amely alkotmánybírósági ítéletek értelmezik a köztársasági elnök kinevezési és felmentési jogosítványait, i lletve hatásköreit. Ezzel kapcsolatban hadd utaljak egy más összefüggésben az Alkotmánybíróság ezen ítéleteire. Ezek az alkotmánybírósági ítéletek vagy ezek közül az egyik jelzi azt, hogy a köztársasági elnök úrnak van ugyan a kinevezések és a felmentések megtagadásával kapcsolatban jogosultsága, tehát nincs bizonytalanság ellenzéki oldalon még jogászi körökben sem az alkotmánybírósági ítéletekkel kapcsolatban. Mi nagyon biztosan úgy gondoljuk, hogy a köztársasági elnök úr eddigi magatartása maradéktalanul megfelel az alkotmánybírósági ítéleteknek. Más szempontból – még egyszer mondom – ezek közül az alkotmánybírósági ítéletek közül az egyik azt mondja, hogy a számára nyitva álló lehetőségek mellett más alkotmányos eszközökkel is törekedhet annak a célnak az elérésére, amelyet a felmentés vagy kinevezés alá nem írásával el kíván érni. Úgy ítélem meg, a köztársasági elnök úr nagyon helyesen, véleményem szerint messze felülemelkedve a Kónya Imre úr által mélyen lesajnált pártpolitikai csatározásokon, más alkotm ányos eszközökkel élve törvényjavaslatot terjesztett be az Országgyűlés elé, éppen azért, hogy a kialakult súlyos politikai konfliktust jogi keretek között, a most hatályos kinevezési törvény módosítása által valahogyan rendezni lehessen. Ezzel kapcsolatba n hihetetlen sértőnek, olcsónak és ócskának érzem azokat az érveket, amelyek így vagy úgy megint úgy kívánják beállítani a köztársasági elnök úr kezdeményezését, hogy ő különböző, rajta kívül álló, a kormánypárttal ellenérdekelt politikai csoportosulások s zócsöve. A köztársasági elnök úr szócsőként való aposztrofálása kormánypárti körökben az elmúlt hónapokban kedvenc szórakozássá vált. Volt már sokfajta szócső újságokban, itt most a Parlamenten belül megint az ellenzék szócsöve. Azt gondolom, a Magyar Közt ársaság elnökének van annyi politikai bölcsessége, vannak olyan jó tanácsadói saját maga hivatalában… (Közbeszólás jobb