Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 15. kedd, az őszi ülésszak 38. napja - A közszolgálati, tájékoztatási eszközök (Magyar Rádió, Magyar Televízió, Magyar Távirati Iroda) vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat vitája - MOLNÁR PÉTER, DR. a kulturális bizottság kisebbségi véleményének előterjesztője:
2932 Köszönöm. Szólásra következik Molnár Péter, a kulturális bizottság kisebbségi véleményének előterjesztője. Felszóla ló: Dr. Molnár Péter, a kulturális, tudományos, felsőoktatási, televízió, rádió- és sajtóbizottság kisebbségi véleményének előadója MOLNÁR PÉTER, DR. a kulturális bizottság kisebbségi véleményének előterjesztője: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A kulturá lis bizottságban az ellenzéki pártok képviselői úgy találták helyesnek, hogyha külön kisebbségi véleményben fejezik ki a merőben eltérő véleményüket a köztársasági elnök indítványával kapcsolatban, mert valóban csak abban értettünk egyet, hogy az indítvány alkalmas az általános vitára, de egyébként éppen ellentétes a véleményünk azzal, amit Kulin Ferenc a kormánypárti bizottsági tagok részéről az imént elmondott. Először is szeretném leszögezni és kijelenteni a kulturális bizottság SZDSZes, MSZPs és FIDES Zes tagjai nevében, hogy úgy gondoljuk, a köztársasági elnöki indítvány olyan kezdeményezés, amely elősegítheti a médiumháború megoldását. Úgy gondoljuk, hogy a kinevezési törvény értelmezése, alkalmazása körüli viták és feszültségek ékesen bizonyítják az t, hogy ez a törvény módosításra szorul. A köztársasági elnök pedig, mindannyian tapasztalhatjuk, egyelőre hiába vár arra, hogy átfogó törvényi szabályozás szülessen a rádiózásról és a televíziózásról, és ezért ebből következhetett az, hogy szükségét látta annak, hogy lehetőséget teremtsen, illetve a maga kezdeményezésével is hozzájáruljon ahhoz, hogy legalább ebben a kérdésben, egy részkérdésben, az országos közszolgálati médiumok, nevezetesen a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Magyar Távirati Iroda v ezetőinek kinevezésében és felmentésében még az idén, még ebben az évben megnyugtató megoldást találhasson az Országgyűlés, és megnyugtatóan rendezhesse legalább ezt a részletkérdését a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvénynek. A kulturális bizott ságbeli ellenzéki képviselők, mi úgy találjuk, hogy ez elősegítheti, elősegíthetné kormánypárti fogadókészség esetén – hogyha ehhez az Országgyűlés kormánypárti részéről is nyitott hozzáállású partner lenne – , akkor tehát elősegíthetné ez az indítvány enne k a részkérdésnek az esetleges, még ebben az évben való rendezését, hogy minél előbb az átfogó szabályozás is megszülessen a rádiózásról és a televíziózásról. (9.30) A kulturális bizottság kisebbségi állásfoglalását támogatók szerint, szerintünk, a köztárs asági elnök javaslatai legalábbis kiindulópontját képezhetik az adott kérdésben megkötendő kompromisszumnak már csak azért is, mert szemben azzal, ahogy Kulin Ferenc értelmezte ezeket a javaslatokat, mi úgy gondoljuk, hogy ezek a javaslatok – legalábbis ré szben – kormány, illetve kormánypárti eredetűek. Hadd emlékeztessek arra, hogy az Aváltozatban szereplő javaslatot, amely a kulturális bizottságnak juttatna kétharmados jelölő szerepet, éppen a miniszterelnök úr vetette fel, igaz, hangsúlyozottan csak eg yszeri megoldásként javasolt egy ilyen megoldást, mégis önmagában ez a megoldás, hogy ilyet lehet alkalmazni, egészen konkrétan a miniszterelnök úr javaslata és kezdeményezése volt. A Bváltozat pedig – megint csak szemben azzal, amit Kulin Ferenc a kultur ális bizottság többségi véleményének előadójaként elmondott – egészen nyilvánvalóan felülemelkedik többek között a köztársasági elnök saját szerepkörén annyiban, hogy a köztársasági elnök a Bváltozatban leírt javaslattal jelzi azt, hogy a kezdeményezése e gyáltalán nem arra irányul, hogy valamilyen módon saját magának, illetve a köztársasági elnöknek, a mindenkori köztársasági elnöknek tartson fönn valamilyen mértékű beleszólási lehetőséget a kinevezési és felmentési eljárásba, hanem éppen azt jelzi a javas lat, hogy a miniszterelnök kezdeményezési jogát teljes mértékben meghagyná a köztársasági elnök indítványában szereplő Bváltozat, ellenben a döntés jogát egy olyan testület kezébe adná, amely a Kormány törvényjavaslatában szereplő közalapítványi kuratóriu mokkal azonos összetételű testület, még ha a Kormány törvényjavaslatában kétségtelenül nincs is ennek a
