Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 1. kedd, az őszi ülésszak 1. napja - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KOVÁTS LÁSZLÓ, a Független Kisgazdapárt vezérszónoka:
30 Ugyanakkor a logika bukfence, hogy amíg az alkotmányos jogokat érintő eljárásokban te vékenyen részt vevő bíró országgyűlési biztosnak nem választható, addig az államigazgatási hatósági eljárásokat lefolytató államigazgatási ügyintéző, osztályvezető vagy volt tanácsi vbtitkár nincs kizárva e magas tisztség betöltéséből. Az én felfogásom sz erint vagy azt mondjuk, hogy mindenkivel szemben kizáró okot állapítunk meg, aki az ombudsman tevékenységét érintő eljárásokban bíróként, ügyészként, illetőleg döntési jogkörrel felruházott államigazgatási ügyintézőként korábban részt vett. Akkor viszont a z államigazgatási hatósági jogkörben eljáró személyeket ki kell egészíteni a 3. § (3) bekezdésében. (12.30) Vagy pedig – és ez lenne egy másik álláspont – azt mondjuk, hogy éppen ezek az emberek, akik az alkotmányos jogokat érintő eljárások, illetve azok f elügyeletének tekintetében igen komoly szakmai tapasztalatokra tettek szert, tehát ha nem is közülük kell feltétlenül választani, de testületileg kizárni nem indokolt. Szeretnék az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokkal kapcsolatban egy kis rövid meg jegyzést tenni. Nem értem a 6. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezés mögött álló jogalkotói elképzelést. Ez a rendelkezés ugyanis arról szól, hogy amennyiben az országgyűlési biztos megválasztását követő 4 éven belül nyer megállapítást, hogy vele szemben megválasztásakor a törvényben meghatározott kizáró ok állt fenn, akkor az általános szabályok szerint kell eljárni. Mindent értek ebből a rendelkezésből, csak egy dolgot nem: mi köze ennek ahhoz, hogy az országgyűlési biztos a 6 évre szóló mandátumábó l még nem töltött le 4 évet? Mi van akkor – kérdezem ", ha az összeférhetetlenségi ok kezdettől való fennállására az országgyűlési biztos mandátumának csak az ötödik évében derül fény? Akkor nem kell az összeférhetetlenséget megszüntetni? Vagy ha igen, akk or talán nem az általános szabályok szerint? És ha mindez a hatodik év elején derül ki, akkor sem? Nyilvánvaló, hogy erről szó sincs. Akkor viszont mit akar jelenteni a hivatkozott bekezdésben megfogalmazott "4 éven belül" kitétel? Szeretném tisztázni, hog y általános vita lévén nem annyira konkrét jogszabály rendelkezését, hanem a mögötte álló koncepcionális elképzeléseket firtatom. Továbbá fontos kérdésnek tartom annak vizsgálatát, hogy vajon mit tehet az országgyűlési biztos, ha megállapítja, hogy a hozzá benyújtott kérelem, illetőleg panasz jogos, a bepanaszolt hatóság eljárása során valóban megsértette vagy veszélyeztette a panaszos fél alkotmányos jogait. A törvényjavaslat szerint ilyenkor a jogsérelmet észleli, és a vitatott intézkedést tevő szervet va gy annak felettes szervét megkeresheti és a jogsértés feloldását ajánlhatja. Úgy gondolom, hogy ezen a ponton elérkeztünk a törvényjavaslat, illetőleg az országgyűlési biztos jogintézményének egyik legkényesebb pontjához. Jó dolog ugyanis az, ha van egy ol yan nagy tekintélyű, Országgyűléstől, bíróságoktól és hatóságoktól független személy, akihez az alkotmányos jogok sérelme esetén fordulni lehet. Ennél már csak az lenne jobb, ha az érintett személy tényleges és hathatós intézkedésre lenne jogosult e jogsér tések mgszüntetése érdekében. A dolog azonban ennél – sajnos – lényegesen bonyolultabb. Az országgyűlési biztos számára ugyanis úgy kell hatékony intézkedési lehetőséget biztosítani, hogy az formájában és gyakorlásának módjában ne sértse a bírói függetlens éget és önállóságot, és ugyanakkor – mint hierarchián kívül jogorvoslati eszköz – ne keresztezze a hatósági eljárások törvényben szabályozott jogorvoslati rendszerét. Ami a hatósági eljárásokat illeti, ott egy szűk körű kivételtől eltekintve ma már minden ügyben lehet bírói felülvizsgálatot kérni. Ezekben az ügyekben az ajánláson túlmenően ügyféli kezdeményezés hiányában az országgyűlési megbízott is csak ezt teheti: bíróságtól kérheti az államigazgatási határozat felülvizsgálatát.
