Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 14. hétfő, az őszi ülésszak 37. napja - Az ülés megnyitása - Napirend előtt - SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF)
2872 Köszönöm az örvendetes bejelentést. Kérem Képviselő Urat, tolmácsolja legjobb kívánságainkat Szabó Erika képviselőtársunknak és a gye rmeknek. Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Napirend előtt szólni kíván Salamon László, a Magyar Demokrata Fórum részéről. Napirend előtti felszólaló: Dr. Salamon László (MDF) SALAMON LÁSZLÓ, DR. (MDF) Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Mint ismeretes, az elmúlt hét végén több parlamenti bizottság ülése is félbeszakadt annak következtében, hogy az ellenzéki képviselők kivonultak az említett ülésekről, ekként kifejezésre juttatva egyet nem értésüket bizonyos javaslatok tartalmával, illetve a Televízió vezet őit érintő intézkedésekkel szemben. Valami ilyesmi történt az alkotmányügyi bizottságban is a múlt héten csütörtökön, jóllehet a tömegkommunikációban megjelent hírek ezzel kapcsolatban nem voltak egységesen megfogalmazva. Egyes híradások az alkotmányügyi b izottságban is az ellenzék kivonulásáról, mások pedig határozatképtelenségről beszéltek. A magam részéről teljesen megértem az alkotmányügyi bizottságban történtek kapcsán a hírközlők bizonytalanságát. Nemcsak azért, mert amikor a kivonulásra sor került, a kkor ebben egyetlen ellenzéki képviselő, Hack Péter, a bizottság alelnöke, aki egyébként ekkor éppen az ülést vezette, nem osztozott, hanem azért is, mert a kivonuláskor a bizottságba delegált 10 ellenzéki képviselő közül összesen csak 4 volt jelen. Az ped ig aligha vitatható, hogy kivonulni csak onnan lehet, ahová bevonultunk, vagy ahol jelen voltunk. Egyébként ez a kivonulás, vagy ha tetszik, a bizottság ily módon történő határozatképtelenné tétele azt eredményezte, hogy az alkotmányügyi bizottság nem tudt a tovább folytatni az 1993. évi költségvetéshez benyújtott módosító javaslatok tárgyalását, nem tudta megtárgyalni a honvédelem alapelveiről és fő feladatairól szóló országgyűlési határozati javaslatot, továbbá az elmúlt rendszerhez kötődő egyes társadalmi szervezetek vagyonelszámoltatásával összefüggő törvényjavaslat általános vitára bocsátását, és nem tudta megtárgyalni a párttörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot érintő módosító indítványokat sem. A költségvetési törvény bizottságunkban történő tá rgyalásának félbeszakadása azzal a további következménnyel is járt, hogy a költségvetési bizottság a maga részéről sem tudta tárgyalásba venni a módosító javaslatokat. Így annak veszélye sem kizárt, hogy a költségvetési törvény nem születik meg a szükséges határidőben. Úgy gondolom, ennyi elegendő annak alátámasztására, hogy milyen következményekkel jár a bizottságok meggondolatlan, felelőtlen határozatképtelenné tétele. A parlamentarizmus bevett szokásai szerint az egyes javaslatok elvetésének megfelelő fo rmája nem a kivonulás, nem a működésképtelenség előidézése, hanem a kifogásolt kérdések vitatása, illetve ellene szavazása. (15.10) Ugyanígy a vitatott intézkedésekkel való egyet nem értés eszközéül sem az előbbi kifogásolt magatartás, hanem a politikai vi ta szolgál. Tisztelt Ház! Minket azért küldtek ide az ország házába, hogy az ország ügyeit felelősséggel intézzük, hogy megoldást találjunk a súlyos problémákra, többek között a gazdaság kérdéseire, a szociális kérdésekre és még sorolhatnám. Azért küldtek ide, hogy elvégezzük a törvényalkotás felelős munkáját, és nem azért, hogy mulasztásokat kövessünk el. Már az alkotmányügyi bizottságban történtek kapcsán utaltam arra a véleményre, melyet a kivonulások kapcsán befejezésül ismét szeretnék hangsúlyozni. Úgy vélem, függetlenül attól, hogy a kivonulást az én ízlésem nem tudja parlamentáris megnyilatkozásnak elfogadni, a kivonulásnak még csak morális alapja sem lehet akkor, ha egyébként nem jellemző a képviselőkre az üléseken való szigorú részvétel. Kivonulásra ugyanis szerencsére csak igen ritkán került sor, határozatképtelenségre azonban, sajnos, kivonulás nélkül is jó néhányszor. És ezeket az eseteket nem
