Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 9. szerda, az őszi ülésszak 36. napja - A szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény hatálybalépéséről és az átmeneti szabályokról szóló 1992. évi II. törvény módosításáról szóló (6478. szám) örvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MIHÁLY ZOLTÁN, DR. (MDF) - ELNÖK (Dornbach Alajos): - MIHÁLY ZOLTÁN, DR. (MDF)
2860 soronkívüliség szempontjából is épp e héten a képviselőknek több min t a 70%a támogatta az indítványt. Ez azt jelenti, hogy nagyon sokan, pártállástól függetlenül kaptak olyan levelet és megkeresést, ami ezt a témát taglalja. (12.20) Miről is van szó? Arról, hogy a szövetkezeti tagok egy jelentős része nem figyelt oda elég gé, hogy hogyan és meddig lehet kiválni a szövetkezetből. Nagyon sokan olyan értesítést kaptak, hogy az áprilisi közgyűléstől számított 15 + 60 nap. Mint tudjuk, a Ház állásfoglalása alapján ez így nem igaz, hanem a 60 nap onnantól ketyegett, amikortól a k özgyűlési határozatot kézhez kapták. Ennek ellenére sajnos, a gyakorlatban a megtévesztett állampolgárok nem éltek a polgári törvénykönyv adta lehetőséggel, hogy a megtévesztésüktől, annak megszűntétől számítva éltek volna a 60 napos jogosultsággal. Éppen ezért részemről a szándék egyértelmű, nevezetesen az, hogy az átmeneti törvényt hatályban kell tartani és adott esetben március 31ig meghosszabbítani olyan értelemben is, hogy a kiválást lehetővé tenni egyfelől a tagoknak, másfelől a kívülálló üzletrészt ulajdonosoknak is, és ezt vagyonkivitellel együtt – én ezt nem szégyellem kimondani. Ugyanakkor hadd emlékeztessem képviselőtársaimat, hogy erre a kárpótlási törvénynél is egy hónap hosszabbítást biztosítottunk annak idején, és ez egy tömeges igénybejelent éssel járt. Tessék nekem megmondani, miért ne tennénk lehetővé most, amikor a mezőgazdasági munkáknak, a növénytermesztési feladatoknak nincs dandárja, hogy mindezekkel dolgokkal foglalkozzon egy adott közösség. Úgy gondolom, mindenképpen át kell gondolnun k, hogy hogyan és miként tesszük lehetővé, hogy ez a folyamat még lehetővé váljon úgy a tagoknak, mint a kívülállóknak. Részemről most ennyit kívánok elmondani. Remélem, hogy az ellenzék, a koalíció részéről is ésszerű észrevételek és javaslatok hangzanak el, s ennek alapján egy olyan csomag, amelyet három képviselőtársunk nyújtott be, illetve a negyedik már a Ház előtt van, mert úgy döntöttünk: ez együtt lehetőséget ad az állampolgároknak, hogy a tulajdonnal kapcsolatos döntésüket úgy hozzák meg, ahogy azt az ő érdekük szolgálja. Köszönöm szépen. (Taps a FKgP padsoraiban.) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Kérdezem, a mezőgazdasági bizottság kíváne előadót állítani? (Igen.) Igen. Mihály Zoltán képviselő úr. Felszólaló: Dr. Mihály Zoltán (MDF) MIHÁL Y ZOLTÁN, DR. (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A mezőgazdasági bizottság igen alaposan és kellő hosszan foglalkozott a kérdéses témakörrel. Az álláspontok egyértelműen nem tisztázódtak, többségi – úgymond – döntés nem született. Nagymér tékben megoszlott a bizottság tagjainak álláspontja a kérdéses témakörben. 7 igen szavazattal javasolta a bizottság tárgyalásra, 7 nem szavazattal, illetve 1 tartózkodással – ennyien voltunk a bizottságban…, (Glattfelder Béla: Magyarán: nem javasolta.) …ma gyarán egyértelmű álláspontot nem foglalt el arra vonatkozóan, hogy támogatná ezt a témát. (Juhász Pál: Egyértelműen nem támogatta. – Glattfelder Béla: A Házszabály!) ELNÖK (Dornbach Alajos) : Kérem, ne szakítsák félbe a képviselő urat, majd észrevételeiket tegyék meg. MIHÁLY ZOLTÁN, DR. (MDF) Ez a semleges álláspont nagyon fáj, nekem legalábbis, mert ha jól emlékszem rá, kormánypárti képviselő adta le ezt a voksát – ilyen vonatkozásban a bizottság nemlegesen foglalt állást. (Vargáné Piros Ildikó: Na végre, köszönjük.) Azonban nem ebben a felszólalásban, hanem egy későbbi időben, mivel most mint bizottsági előadó szólaltam meg, el kívánom mondani a magam álláspontját. Köszönöm szépen.