Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 9. szerda, az őszi ülésszak 36. napja - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újra megnyitott részletes vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - KŐSZEG FERENC (SZDSZ)
2851 Ugyancsak ebben a költségvetési előterjesztésben olvasható az, hogy tulajdonképpen az illetékes szervek, a Belügyminisztérium egy "fait accompli"t, egy kész helyzetet teremtett. Az előirányzat arra hivatkozik, hogy nincsenek meg a megfelelő épületek, elhasználódott fegyverzettel működnek ezek az akciószázadok, és döntően nyári öltözettel vannak ellátva. Ez a mondat a költségvetési előirányzatból kicsit szorongatóan emlékeztet azokra a dokumentumokra, amelyek a második magyar hadsereg történetével foglalkoznak, és újra meg újra megismétlődik ugyanaz a mondat, hogy a hadsereg nyári felszereléssel ment a Donkanyarba, és nem is kapta m eg a megfelelő felszerelését. Tehát ezek a tulajdonképpen szorongató állapotot mutató megjegyzések a költségvetési előterjesztésben mind arról szólnak, hogy itt a kormányzat, a belügyi kormányzat, a határőrség vezetése tulajdonképpen egy előzetes parlament i jóváhagyás nélkül határozott el egy igen jelentős beruházást, és most utólag ennek az intézményrendszernek a nehéz helyzetére hivatkozva várja el a Parlamenttől azt, hogy ezt a különleges költségvetési támogatást a költségvetés megszavazza. Ugyanakkor mé g azt is érdemes a dologhoz hozzátenni, hogy a határőrség mind kiképzését, mind fegyverellátását, mind ennek a fegyverzetnek a műszaki fenntartását tekintve teljes mértékben a honvédségtől függ. A mi eredeti javaslatunkban az szerepelt, azt javasoljuk, hog y ezeket az akciószázadokat helyezzék át a honvédséghez, hiszen kombattáns alakulatokról lévén szó, nem egy rendőri jellegű, igazgatásrendészeti munkát ellátó egységhez kellene tartozniuk, hanem a honvédséghez. Azt javasoltuk, hogy az a 3 milliárd forint, ami ezeknek az akciószázadoknak a fenntartására lenne fordítva, az kerüljön át a honvédelem költségvetésébe. Ezt a fejezetek megszavazásakor a Ház többsége nem fogadta el. Időközben a közvéleménynek is, tehát az ez iránt érdeklődőknek módja volt megismerni azt az összeállítást, amelyet a határőrség készített ezen akciószázadok létének indoklására. Tehát azt, hogy milyen események történtek Magyarország déli határán 1991 óta, amióta a volt Jugoszlávia területén a háborús események megkezdődtek. Nem húzná m az időt azzal, hogy valamennyi tételt elmondom, de azért a dolognak a jellegét mutatja az, hogy például 1991. szeptember 16án Drávaszabolcsnál hét géppisztolylövedék és egy akna csapódott be magyar területre. Október 7én vasútrobbantás következtében ro bbantási maradványok hullottak az illocskai őrs határszakaszára. November 30án – ez talán a legsúlyosabb esemény a barcsi bombázástól eltekintve – a torjánci térségben kiújult harcok során különböző időkben és helyeken összesen 78 katona lépte át a magyar határt. Ezek közül hatvanan a magyar határőrség megjelenésekor nyomban visszafordultak és szerb területre távoztak. Tizennyolcan pedig az első felszólításra letették a fegyvert. Mindezzel én nem akarom kisebbíteni azt a biztonsági kockázatot, amely az egé sz középkeleteurópai térségben kialakuló helyzet következtében létrejött, és különösen nem azokat a veszedelmeket, amelyek a volt Jugoszláviában dúló háború következtében létrejöttek, és amelyek esetleg Magyarországot is fenyegethetik. De azért úgy gondo lom, hogy ezeknek az akciószázadoknak a majdnem titokban történő felállítása egy túlreagálása volt az eseményeknek. És azt gondolom, hogy éppen azért, mert ez nélkülözte a parlamenti jóváhagyást, megkérdőjelezhető az, hogy helyese ilyen mértékű költségvet ési támogatás. De mondom, tekintettel a biztonsági érdekekre, mi az első nekifutásra azt javasoltuk, hogy ez a költség, 3 milliárd forint a honvédséghez kerüljön át. (11.40) Most ezzel szemben, miután jelen pillanatban már csak olyan módosító indítvány – k apcsolódó módosító indítvány – benyújtására van mód, amely a fejezetcímen belül, a fejezeten belül csoportosítja át a címeket, és továbbra is az a véleményünk, hogy ez az igen jelentős költségvetési tétel egy, a Parlament megkerülésével, a Parlament háta m ögött teremtett kész helyzet következtében jött létre, és tekintettel arra, hogy a tisztelt Ház megszavazta az újfajta megosztást az önkormányzatok és a központi költségvetés között a személyi jövedelemadó tekintetében, az a javaslatunk, hogy az innen elvo nható összegből növekedjék az az összeg, amellyel az önkormányzati személyi jövedelemadóbevételt visszapótolja a központi költségvetés.
