Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 9. szerda, az őszi ülésszak 36. napja - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újra megnyitott részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - CSÉPE BÉLA (KDNP)
2833 módosító indítványként benyújtani, mert nem rendelkezem azokkal az információkkal, hogy a kőolaj- és gázbányászaton kívüli bányászati tevékenység '93ban várhatóan hogyan alakul. (10.10) Tehát nem tudom megmondani, hogy az egyéb tevékenység utá n a törvény alapján befizetendő járadékok számításának mi a helyes adathalmaza. Nem tudom megmondani azt, hogy a homok, kő, kavics- és egyéb bányászat után befizetendő 5%os bányajáradéknak milyen vonzatai lennének. Zárójelben hozzáteszem, hogy a kapott információimban ezek az adatok nem is szerepelnek. Pedig a bányatörvény tervezetében ilyen járadékok befizetésével számol a tervezet. Hasonlóképpen más bányászati tevékenység után, például a geotermikus energia bányászata után, a szénbányászat után – bár e z valószínűleg elengedésre kell hogy kerüljön – szintén a bányatörvény számol ilyen járadékokkal. Úgy érzem, ezeknek a számításoknak az elvégzésére az említett két tárcának volna lehetősége. Abban az esetben, ha elvégzi, volna lehetőség arra, hogy más szer kezetben kerüljön meghatározásra a 25 milliárd forintos bevétel. Még egy dolgot azonban szeretnék ezzel kapcsolatban megemlíteni. A különleges helyzetek utáni befizetések gondolata nem mai gondolat, korábban is szerepelt a költségvetésben, méghozzá első sorban a Szovjetunióból származott kőolaj- és gázimport utáni befizetésekről volt szó. Voltak évek, amikor a 60 milliárd forintot is elérték az ilyen befizetések, arra való tekintettel, hogy lényegesen olcsóbban jutottunk hozzá ezekhez az energiahordozókho z, mint amilyen a világpiaci ár volt, itt a kiegyenlítési mechanizmusoknak volt helye. Ma a helyzet más, teljes egészében a mai különleges helyzetek utáni befizetések rovat a magyarországi bányászatra vonatkozik. Tehát a MOL Rt. és – gondolom – az időközbe n megalakuló jogutódjai fogják befizetni az itthoni kitermelőtevékenység után. Mellékesen a most megváltoztatott áfatörvény következtében nem a tavalyi módszerekkel nullkulcsot, hanem ennél magasabb kulcsot fogunk fizetni a 25 milliárd után is, tehát az i lyen bányajáradék után is, ezzel is megdrágítva az energiaköltségeket. Azt hiszem, az a javaslat, hogy vizsgálja meg a két tárca, hogy az esetleges más bányászati termékekre hogy lehetne úgy ráverni a bányajáradékot, hogy ezzel csökkentsük az energiaárakat , az mindenképpen támogatható lenne. Többek között arra is alkalmas lenne, hogy ne terjedjen az a vélemény az országban, hogy az esetleges szénbányászati problémák rendezése miatt kerül sor energiaárak emelésére. Az energiaárak emelésében benne van a 40%n ak meghirdetett bányajáradék és az így számított 25 milliárdos bevétel is. Remélem, ebben találok együttműködési partnereket és készséget a két említett tárca részéről. Abban az esetben, ha ők segítenének előkészíteni, akkor akár én, akár más is – gondolom – benyújtaná az ide vonatkozó módosító indítványokat. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Csépe Béla a Kereszténydemokrata Néppárt részéről. Felszólaló: Csépe Béla (KDNP) CSÉPE BÉLA (KDNP) Elnök Úr! Ti sztelt Ház! Először úgy gondoltam, a költségvetési törvény ismét megnyitott részletes vitája arra szolgál, hogy a még hátralévő döntéseknek és ilyen értelemben a beadott módosító indítványoknak az ütköztetése történne. De azt hiszem, természetesen az – miv el friss döntések után vagyunk – , hogy kicsit visszajátszik nemcsak az előbb már lezárult részletes vita – tehát a főösszeget és a már megtörtént döntéseket érintő módosító indítványok ügye – , hanem egy kicsit visszajátszik még az általános vita is. De azt hiszem, ez természetes ilyen kiélezett és feszült költségvetési helyzetben. Ezért én is ilyen értelemben szeretnék egykét reflexiót fűzni elsősorban az itt elhangzottakhoz.
