Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 9. szerda, az őszi ülésszak 36. napja - Az ülésnap megnyitása - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újra megnyitott részletes vitája - ELNÖK (Szabad György): - GAÁL GYULA (SZDSZ)
2828 Végül is ebből az első szavazási fordulóból az kerekedett ki, hogy az önkormányzatok még az eredetile g benyújtott javaslathoz képest is rosszul jártak, hiszen 8 milliárd forintos többletelvonásaikat mindössze 3,9 milliárd forintos támogatásnövekmény ellentételezi. Különösen veszélyesnek tartjuk, hogy a céltámogatási kereten belül a folyamatban lévő beruhá zások előirányzatát is csökkentették, amivel egyes beruházások a helyi önkormányzatok számára nyilván létfontosságú, víz, csatorna- és egyéb jellegű beruházások folytathatóságát, illetve befejezhetőségét kockáztatják. Röviden szólnom kell az Érdekegyeztet ő Tanácsban folytatott tárgyalásokról és azok eredményeiről is. Nem kívánom bővebben értékelni, hiszen mikor Kupa Mihály miniszter úr bejelentette a tárgyalások eredményét, akkor a frakciónknak is módjában volt erre reagálni, mégis, most már jobban áttekin tve a javaslatok költségvetési kihatásait, nem kerülhető ki, hogy visszatérjünk ennek az értékelésére. A miniszter úr akkor, a napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy ezek a megállapodások körülbelül 36 milliárd forinttal érintik a költségvetés pozícióját, ennyit gyengítenek, vagy ennyi többletforrásbevonásra van szükség ahhoz, hogy végrehajtható legyen a megállapodás. A mi számításaink szerint ez a 36 milliárd forint legalább 42 milliárd forint, tehát valamivel nagyobb összegről van szó – ugya nakkor a mögé felsorakoztatott, beállított forrásokkal kapcsolatban is vitánk van a miniszter úrral, és azt hiszem, hogy ez a lényegesebb vitapont. Varga Mihály a FIDESZ nevében már jelezte: nem egészen látják ő k sem azt, hogy az egyes minisztériumok, egyes költségvetési fejezetek igazgatási kiadásainak mérséklésével, az onnan történt megtakarításokkal lett volna valóban ellentételezve a megállapodásoknak egy jelentős része. A miniszter úr akkoriban 15 milliárd f orint körüli összegről beszélt. Hogyha összeadjuk azokat a tételeket, amik valóban az egyes minisztériumok, illetve azok intézményeinek a működtetéséből adódnak, összesen 4 milliárd 600 millió forintot találunk, ami szemben áll a 42 milliárd forintos többl etigénnyel. Felmerül a kérdés akkor, természetesen, hogy honnan van a többletpénz, milyen forrásokat állított be a Kormány a kissé késve megkezdett, és ezért a parlamenti tárgyalásokkal igazán összhangba nem hozható érdekegyeztető tárgyalásokon kötött megá llapodás fedezetére. Először is azt kell leszögeznem, hogy a források jó része, túlnyomó része egy légvár, egy szappanbuborék, ami mögött nincs igazi forrásfedezet. Az van mögötte, hogy a papír elbírja, és be lehet írni nagyobb számokat. Mondom a példákat, hogy mire gondolok. Mi a költségvetés vitája során beterjesztettünk olyan indítványt, hogy indokoltnak látjuk 15 milliárd forinttal megemelni a privatizációs bevételek előirányzatát, mert úgy számítjuk, úgy tekintjük, hogy erre még mód van. Akkor a Kormán y hevesen ellenezte ezt, hogy 15 milliárd forinttal emelni lehetne a privatizációs bevételeket, ezt a javaslatunkat elutasították – ez egy benyújtott módosító javaslat volt – , majd egy héttel utána, mikor megszületett az Érdekegyeztető Tanácsban a megállap odás, a Kormány máris talált rá lehetőséget, hogy 21,5 milliárd forinttal növekedjenek a privatizációs bevételek. Tehát az egy héttel korábbi álláspontjával szemben, mikor még 15 milliárdos növekményre sem látott lehetőséget, most, hogy ez a megállapodás m egszületett, már 21,5 milliárd forinttal nőttek meg hirtelen a várható privatizációs bevételek. Nyilvánvaló: vagy egy héttel korábban is reális lehetőség volt erre, vagy egy héttel később sincsen rá lehetőség, hogy ezt az előirányzatot megemeljük. De hát a papírra be lehet írni, hogy 21,5 milliárd forinttal több lesz a privatizációs bevétel – és legfeljebb nem lesz több: akkor annyival nő a költségvetés hiánya… Ez tehát a legnagyobb tétele, ellentétele a megállapodásban foglaltaknak, de további ilyen, kiseb b öszszegekről is beszámolhatok. Ilyen például az, hogy a költségvetési hiányból 3,3 milliárd forintot áttoltak a társadalombiztosítás hiányába – ezért a költségvetésből eltűnt: majd gondunk lesz vele a társadalombiztosítás esetében. (9.50)
