Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 8. kedd, az őszi ülésszak 35. napja - Az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - BALLA GÁBOR TAMÁS, DR. (MDF)
2817 Az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (D ornbach Alajos) : Soron következik az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosítására vonatkozó törvényjavaslat általános vitája. Szauter Rudolf, Balla Gábor Tamás és Dragon Pál képvi selő urak önálló indítványát 7363as számon kapták kézhez. Megadom a szót Balla Gábor Tamás képviselő úrnak, a napirendi pont egyik előadójának. Dr. Balla Gábor Tamás képviselő (MDF) a napirendi pont egyik előadója BALLA GÁBOR TAMÁS, DR. (MDF) Elnök Ú r! Tisztelt Képviselőtársak! Egy hónappal ezelőtt önök igen magas szavazati aránnyal támogatták törvénymódosító indítványunk tárgysorozatba vételét és sürgős tárgyalását. A többletmunka vállalását ezen az amúgy is túlterhelt ülésszakon az előterjesztők és az érintett választópolgárok nevében ez úton szeretném megköszönni. Tisztelt Ház! Az 1991. évi XXV. törvény módosításával kapcsolatos szándékainkat Szauter Rudolf képviselőtársam a tárgysorozatba vételkor részletesen ismertette. Akkor még úgy tűnt, hogy az általános vita megnyitásakor elegendő lesz néhány szóval kérni önöket indítványunk elfogadására. Az első kárpótlási törvény módosításával ugyanis azt szeretnénk elérni, hogy a törvény eredeti szelleme a főváros és a megyei jogú városok kerületeire vonatko zóan is érvényesüljön. Vagyis az itt meghirdetett földárveréseken csak az egykori tulajdonosok és a helybeli lakosok vehessenek részt. Az alkotmányügyi bizottság tegnapi ülésén azonban felmerült egy olyan aggály, amely lényegében a lakóhely eltérő értelmez ésére vezethető vissza. A törvény 21. §ának b) pontja csupán azt rögzíti, hogy az árverésen az a kárpótlásra jogosult vehet részt, "akinek 1991. július 1jén abban a községben, városban volt az állandó lakhelye, ahol az árverező szövetkezet termőföldterül ete van". Ezt mi pontatlan szövegezésnek tekintjük. A törvény ugyanis más vonatkozásban a törvényhozás és a közigazgatás gyakorlatához igazodva a fővárost és a megyei jogú városokat megyei szintű közigazgatási egységként kezeli. Így például megyei és fővár osi kárrendezési hivatalokról rendelkezik. Ezzel szemben a már idézett 21. § csak községet és várost említ. A budapestiek tehát nem véletlenül gondolkodnak úgy, hogy a főváros az önálló önkormányzatokkal, polgármesteri hivatalokkal, megyeközponti nagyságú kerületeivel együtt csupán egy város, s egész területén emiatt jogosultak a földárverésen való részvételre. Sőt, az agglomerációs övezetekben is, ha a tszközpont Budapesten van. Mintha például a Szolnok megyeiek is licitálhatnának a megye egész területén. Többek között ezért is javasoljuk, hogy a lakóhelynek a községek és a városok mellett a fővárosban és a megyei jogú városokban az adott kerületet tekintsük. Kérdés, hogy javaslatunk elfogadása nem korlátozzae azoknak a belső kerületekben lakó, kárpótlásr a jogosultaknak az esélyeit, akik helyben aligha juthatnak termőföldhöz. Ők ugyanis a főváros és a megyei jogú város egészét tekintik állandó lakhelyüknek, több településen is licitálhatnak. Egyrészt ott, ahol a földjeiket elvették, másrészt a külső kerüle tekben, sőt az agglomerációs falvakban is. Ezzel szemben a külső kerületek egykori gazdái és leszármazottjaik, akik ugyanott laknak, ahol termőföldjeiket kollektivizálták, csak a helyi árverésen vehetnek részt. Vagyis számukra csak egy lehetőséget biztosít a törvény földtulajdonuk visszaszerzésére, s a gyakorlatban ezt az egy lehetőséget is nagymértékben korlátozza azzal, hogy más kerületek lakóival megnöveli az igénylők számát.
