Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 7. hétfő, az őszi ülésszak 34. napja - Egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
2711 ELNÖ K (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A határozathozatalra mindkét adónemben, amelyről most lefolytattuk a részletes vitát, holnap az interpellációkat követően hozunk határozatot. Egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló törvényjavaslat általános vitája ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Ezért most következik az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló törvényjavaslat általános vitája. Az előterjesztést 7491es számon, valamint a kiegészítést 8360as számon kapták kézhez képviselőtársaim. (19.10 ) Megadom a szót dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának. Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter, a napirendi pont előadója KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tekintettel a késői órára és arra, hogy családi körben vagyunk, az expozé részletes szövegét reggel ki fogjuk osztani, úgyhogy nagyon rövid szeretnék lenni. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőház! Az egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló törvényjavaslat benyújtására a Kormányt részint az államháztar tási törvény végrehajtása kötelezi, másrészt az is indokolja, hogy olyan, a gazdaság fejlődése szempontjából különösen fontos területeken, mint az infrastruktúra, a területfejlesztés, idegenforgalom, környezetvédelem és így tovább, az állam részvételével h osszabbrövidebb ideig számolni kell, a piaci viszonyok viszonylagos fejletlensége, illetve a feladatok – a gazdaság egészét átfogó – jellege miatt. Az elkerülhetetlen állami szerepvállalásra azonban nem ad hoc szerűen, hanem szabályozott keretek között, n ormatív törvényi előírások alapján kerülhet sor. Az egyes alapokat illetően meg kell mondanom, hogy a Kormány számára nem kis dilemmát jelentett az államháztartási törvény vonatkozó előírásainak a törvény szellemében történő végrehajtása – ez ugyanis a ma is meglévő alapok körének jelentősebb szűkítését igényelte volna. A döntésnél mérlegelni kellett, hogy egy nagyobb szűkítés ugyanakkor olyan, a Kormány rendelkezésére álló piackonform eszközökről való lemondással lenne egyértelmű, ami a piacgazdaság kialak ulásának mai, kezdeti szakaszában nem mindig engedhető meg. Meg kell őszintén mondani, hogy nem vagyok elégedett ezekkel a felülvizsgálatokkal, és ezt tovább kell folytatni, de hát, egyelőre itt tartunk. A tárcák, illetve országos hatáskörű szervek kezelés ében 1992ben 29 elkülönített állami pénzalap működött. Terveink szerint 1993ban az alapok száma nem változna, azonban a struktúrájuk – különösen a forrásokat tekintve – igen jelentős változást mutat. Két új, a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló alap létr ehozása mellett megszűnik 6 úgynevezett tárcakutatási alap. Az alapok összefoglaló adatai 1993ban – hadd mondjam el – úgy néznek ki, hogy 28 elkülönített állami pénzalap van. Ebből 17 nem költségvetési forrással dolgozik, semmilyen költségvetési támogatás ban nem részesül, és a 17ből 3 darab gazdálkodik privatizációs bevételekből, illetve bevételekkel. Az alapok költségvetési támogatása 76 milliárd forint; de ha ebből kivesszük a szolidaritási alapot a maga 52 milliárdjával, költségvetési támogatással – és a világkiállítási alapot, akkor 66 milliárd forint eltűnik ebből a körből, és mindössze 9 milliárd forint jut az összes többi alapra – költségvetési támogatásként, ami nem tekinthető túl magasnak, még ha az alapok száma még mindig számos.
