Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 7. hétfő, az őszi ülésszak 34. napja - Egyes elkülönített állami pénzalapokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
2712 A 76 milliárd fo rintos költségvetési támogatáson kívül – mint említettem – 22 milliárd forint privatizációs bevételt használnak fel az alapok: a foglalkoztatási, a területfejlesztési és – új alapként – a mezőgazdasági fejlesztési alap. A mostani törvényjavaslatot – tehát ezt a hét alapot, ezt a csomagot – figyelembe véve, az országgyűlési bizottságokban eddig 15 alapról folyt vita. További 5 alap a Kormány által elfogadásra, illetve az Országgyűlésnek benyújtásra került. Ez azt jelenti, hogy az alapokat érintő törvényalkot ási munkát ebben az évben már nem tudjuk befejezni. Így 68 alap tárgyalására az 1993. év elején kerülhet sor, és ezért valószínűleg az államháztartási törvény határidejét módosítani kell – az alapok esetében április 1jére. Az államháztartási törvény 4. f ejezete tartalmazza azokat az alapelveket, amelyeknek megfelelő elkülönített állami pénzalapok működtethetők 1993. január 1jétől. A három alapelv: alapot létrehozni csak törvénnyel lehet; kizárólag költségvetésből finanszírozott alap nem hozható létre; az alap kiadásibevételi összegét az éves költségvetési törvényjavaslattal egyidejűleg köteles a Kormány jóváhagyásra az Országgyűlés elé terjeszteni. A jelen csomag 4 piac- vagy piaci alapot tartalmaz. Ezek: a befektetésösztönzési alap, az idegenforgalmi al ap, a kereskedelemfejlesztési alap és a központi piaci intervenciós alap, amelyek költségvetési támogatásból is gazdálkodnak, és 3, a piac működéséhez szükséges, hallatlanul fontos alap szabályát adják meg. Ez a központi környezetvédelmi alap – ami lényegé ben egy új típusú, új funkciójú alap, a területfejlesztési alap és a vízügyi alap. Tehát három, a környezetünket, a gazdaság infrastruktúráját, az emberi infrastruktúrát megalapozó alapról van szó. Az alapok szabályozása szerkezetileg is, tartalmában is eg ységes elveket követ. A befektetésösztönzési alap ismert önök előtt – a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának a kezelésében található. Célja az, hogy a külföldi befektetők, külföldi részvételű vegyesvállalatok esetében az elemi infrastruktúra – elektromos energia, út, gáz, víz – bevezetését, illetve támogatását szolgálja. Az idegenforgalmi alap a nemzeti idegenforgalmi propagandának, a nemzeti idegenforgalmi rendezvényeknek a céljait szolgálja, forrása nagyrészt idegenforgalmi hozzájárulás. A ke reskedelemfejlesztési alap rendeltetése az, hogy elősegítse a magyar áruk, termékek és szolgáltatások külföldön történő megjelenését, bevezetését, vásárok, rendezvények szervezését. Nagyon fontos a vállalkozásokat segítő munkája külföldön, és igen fontos m ost – az Európai Gazdasági Közösséggel kötött társulási megállapodás következtében – a különböző minőségi és egyéb előírásoknak a támogatása, koordinálása és így tovább. A piaci intervenciós alap a belföldi piaci zavarok levezetésére szolgál – például az o lcsóbb hús megjelenésével most a budapesti piacon. A központi környezetvédelmi alap igen fontosnak tekinthető, most törvényben nagyon komolyan szabályozott alap, aminek a törvényi újragondolásánál a "fizessen a szennyező" elvet alkalmazzuk elsősorban, a tá mogatások pedig a környezetvédelmi kultúra fejlesztését, illetve környezetvédelmi zavarok elhárítását szolgálják. A területfejlesztési alap törvényi szabályozása nemcsak az államháztartási törvény miatt fontos, hanem azért is, mert az elmúlt másfélkét é vben a Kormány kidolgozta az új területfejlesztési politika elveit és gyakorlatát, amelynek a lényege egyrészt a nem globális kezelés – mindenkinek egyformát – , hanem a különböző térségek különböző problémáinak a differenciált megközelítése, másrészt az, h ogy a területfejlesztési eszközöket elsősorban az ország legsúlyosabb helyzetben, legelmaradottabb állapotban lévő térségeiben, kell irányítani – az északkeletmagyarországi régióba, általában KeletMagyarország, Szabolcs és így tovább. (19.20) Az alap ker etjelleggel megteremti – a törvényjavaslat – annak a lehetőségét, hogy az infrastruktúra és a vállalkozások fejlesztésének támogatását új típusú piaci intézményrendszerek,
