Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 7. hétfő, az őszi ülésszak 34. napja - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SOÓS KÁROLY ATTILA, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SOÓS KÁROLY ATTILA (SZDSZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - TÖRÖK FERENC, DR. (SZDSZ)
2703 képezni az adónak az alapját. Én szeretném néhány mondattal csak felolvasni a törvényjavaslathoz fűzött indoklást, mert – lehet, hogy gyermeteg vagyok, de – nem értem az indoklását, és gondolom, hogy erre majd azért valami választ fogunk kapni a Kormánytól. Ez úgy szól, hogy a törvény hatályos szövege az adó kötelezettségét 48 órát meghaladó tartózkodáshoz köti. A tapasztalatok azt mutatják – mondja a javaslat – , hogy a tartózkodás időtartamának átlaga 23 nap, ezért az adómentes tartózkodás időtartamát a javaslat 1 napban határozza meg. Most én akkor azt kérdezem, hogyha ez az ezért úgy lenne, hogy a tartózkodás időtartamának átlaga a 23 nap helyett 45 nap l enne, akkor esetleg most 3 nap lenne a kezdő időpont, vagy ha 12 nap, akkor esetleg rögtön kezdődne, vagy fordítva. Én nem tudom, hogy ez meggondolt vagy megindokolt javaslatnak tekinthetőe, mert egyszerűen nem tudom érteni, sem értelmezni. Én azt kérem a Kormánytól, hogy becsüljék már meg egyszer az előterjesztők a Parlamentet, és ne ilyen indoklásokat terjesszenek elő, mert ezt egyszerűen sem értelmezni nem lehet, sem követni nem lehet, hogy most hogy változnak a napok, és ennek folytán most egy napra l eszállítják a kezdő időpontot az idegenforgalmi adónál. Ettől függetlenül személy szerint én nagyon örültem annak, hogy változás történik, hiszen körülbelül az a játék folyt ezzel a bizonyos két nappal, hogy a szállodákba bejelentkeztek a vendégek két napr a, kijelentkeztek, majd megint bejelentkeztek és így kikerülték az adót, az önkormányzatoknak bevétele egyáltalán nem volt, és ugyanezt játszották el az idegenforgalmi szálláshelyeken. Éppen ezért a módosító indítványunk arra irányul, hogy az önkormányzato knak legyen lehetőségük már egy éjszaka után is beszedni az idegenforgalmi adót. Ez tiszta viszonyokat teremtene, és végeredményben az önkormányzatok most erre igazán rá is szorulnak. A másik kérdéskör az építményadó kérdése. Javaslatunk lényegében arra ir ányul, hogy az építményadó helyett csak telekadó legyen a jövőben. Az indoklás természetesen itt is figyelemreméltó. Azt mondja az indoklás, hogy a törvény végrehajtása során a jogalkalmazók nem értelmezték egységesen az építményadó tárgyát. E javaslat egy értelművé teszi, hogy az építmények közül csak a lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész képezi az építményadó tárgyát. Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy most bekerül a törvényjavaslatba, hogy az építmények közül, de énszerintem magyarosa n egyértelmű volt, hogy az az épület, amelyben lakás és nem lakás céljára szolgáló épület van, az az adó hatálya alá esik. Gondolom, hogy egy ilyen betoldás semmit nem old meg. Egyébként én azt hiszem, hogy nem is ez az igazi indoka ennek a dolognak. Már a mikor a törvényt megszavazta a Parlament, akkor is lehetett tudni – és én személyesen is elmondtam – , hogy ez a törvény egyszerűen kezelhetetlen volt, és ezzel a módosítással továbbra is az marad. Az adó alapjára ugyanis – a jelenlegi szabályozók szerint é s a jövőben is – két lehetősége volt az önkormányzatnak: az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete, a másik lehetőség, hogy az építmény korrigált forgalmi értéke képezze az adó alapját. Ez utóbbival az önkormányzatoknak nagyon egyszerű vol na élni, hiszen szakértőt kellene kirendelnie, bekérni a szakértői véleményeket, ezeknek a költségeit viselnie kell, hiszen ahány ház, annyi érték, mindegyik épületre elkészíteni a szakértői véleményt, kiszabni az adót, és ez ellen az állampolgárnak termés zetesen fellebbezési joga van, majd pedig elmehet a bíróságra, és egy hosszú pereskedés után, perek ezrei után talán sikerül kivetni az adót. Ez egy járhatatlan út az önkormányzatok számára, ezért is nem vetették ki ezeket az adókat. A másik kérdés lényegé ben az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterületének a kérdése. Ez is egyszerűen lehetetlen helyzetet teremt. Ugyanis ez csak igazságtalanságokat és indulatokat gerjeszt az állampolgárokban. Először is a négyzetméter egyáltalán nem követi a té nyleges értéket. Gondoljanak arra, hogy hatalmas nagy szobák kisebb mellékhelyiségekkel, jó nagy hodályok, és közben egy nagyon rossz helyen, vidéken fekvő épület, vagy mondjuk akár ha Budapestet veszem, Budapesten a külterületen lévő épület vagy pedig a R ózsadombon egy elegáns családi ház, és ez mind négyzetméterre vetítve ugyanazokat az értékeket hozza. S egyébként is a
