Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 1. kedd, az őszi ülésszak 1. napja - Az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - HACK PÉTER, DR. az SZDSZ képviselőcsoportjának vezérszónoka:
28 svéd rendőrséggel kapcsolatos o mbudsmani vizsgálatok ugyanolyan széles körű sérelmeket fedtek fel, mint amilyen sérelmek veszélye Magyarországon is fennáll. Ha erre a körre nem engedjük meg, csak a miniszter által, a mindenkori miniszter által szabályozott feltételek melletti belépését az országgyűlési biztosnak, és az Országgyűlés nem tartja fenn magának a jogot, hogy meghatározza azt – mint például Ausztriában kimondja, vagy mint ahogy a svéd példa kimondja ", hogy semmiféle titok, sem államtitok, sem szolgálati titok nem lehet akadály a az ombudsman vizsgálatának. Ha ezt nem mondjuk ki, akkor megintcsak az a veszély áll fenn, amire Zétényi Zsolt joggal hivatkozott, hogy olyan intézményt hozunk létre, amely a kirakatba állítva nagyon mutatós, de valójában nem… tehát referenciaként külföl dön nagyon elegáns, hogy nekünk ilyen van, de valójában semmi hatása nincs. Azt a kiszolgáltatottságot, amiről az előttem szóló, az MDF vezérszónoka beszélt, nem fogja csökkenteni, nem fogja megszüntetni. Tehát ezért olyan garanciákat kell beépíteni a törv énybe, amely az országgyűlési biztos számára megfelelő garancia, hogy beléphet ezeknek az intézményeknek a hivatalába. Itt térek át az utolsó, a negyedik pontra, arra, hogy milyen garanciái vannak az országgyűlési biztos eljárásának. Ezek a garanciák a tör vényjavaslatban sajnos nagyon hiányosak. (12.20) A törvényjavaslat azt mondja, hogy az országgyűlési biztos bárhol, kivéve az említett körben, ahol csak a miniszter által meghatározott módon teheti meg, bárhol máshol vizsgálatot tarthat. Ugyanakkor egy szó sincs arról a törvényjavaslatban, hogy ennek a vizsgálatnak milyen feltételei vannak. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha ezt a javaslatot, ahogy így előttünk szerepel, elfogadjuk, akkor ugyanolyan viták tömegét zúdítjuk magunkra, illetőleg az országgyűlési biz tos intézményére, amilyen viták a rádió elnökének parlamenti bizottsági meghallgatása kapcsán mostanában folynak. Ugyanis ez a javaslat, hasonlóan az Alkotmány nagyvonalú rendelkezéséhez, amely kimondja, hogy mindenki köteles a parlamenti bizottság rendelk ezésére állni, ugyanúgy nagyvonalúan szól arról, hogy mindenki köteles az országgyűlési biztos rendelkezésére állni. De ezeket a javaslatokat a jog tökéletlen jogszabálynak, lex imperfectának nevezi, olyan jogszabálynak, amely jogszabályról nem tudjuk, hog y mi van akkor, ha valaki nem teszi meg. Mi van akkor, ha valaki nem válaszol, egy kormányhivatalnok nem hajlandó beengedni az ombudsmant, az országgyűlési biztost például az egyházi iratokat tároló helyiségbe? Mi történik ilyenkor, ha nem hajlandó valaki vallomást tenni? A mai szabályok értelmében erre nem lehet választ adni. Az a képviselőtársam, akinek a nevét sajnos nem tudom, mert csak közbekiáltásokkal tette ismertté magát a Parlamentben… (Derültség a bal oldalon.) … őneki válaszolok arra, hogy nem le het erre választ adni a hatályos jogszabályok alapján. Ugyanis ha valaki egy közönséges bűncselekményt követ el – lop, embert öl ", az ő esetében, ha megidézik, a jogszabály nagyon világosan előírja, hogy mit lehet tenni. Ő például megtagadhatja a vallomás t. Az ombudsman eljárásában, vagy a parlamenti biztos eljárásában ilyen szabály nincs. Kötelese valaki saját magát vagy hozzátartozóját vádolni? Egy büntetőeljárásban nem köteles ezt megtenni. Ebben az eljárásban kötelese megtenni? Kötelese jelen lenni mindenkor mindenki a vizsgálatnál, mégha azt éjszaka tartják, mint például parlamenti üléseknél, vagy csak meghatározott feltételek esetén? Kötelese költségeket ő maga vállalni, ha mondjuk a vizsgálatban való részvétele akadályba ütközik? Én nem mondom, h ogy minderre a kérdésre itt részletes választ kell adni. Elképzelhető, hogy azt a szabályt tesszük bele, hogy az ombudsman, az országgyűlési biztos eljárására az értelemszerű eltérésekkel a büntetőeljárásban írt tanúkihallgatási szabályokat kell alkalmazni . Ennek valószínűleg bele kellene kerülni az Országgyűlés Házszabályába is, ugyanis ennek hiányában jogász számára – persze íróember könnyen eligazodik ebben a dologban ", de jogász számára nincs megfelelő válasz, és nincs a világon olyan jogász, aki ennek hiányában meg tudná mondani, hogy kinek milyen joga, milyen kötelessége van, és ezért a kötelesség megsértése milyen szankciókkal jár.
