Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 2. szerda, az őszi ülésszak 33. napja - A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Dornbach Alajos): - CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
2659 hozzátartozókat, azt a hozzátartozót, akinek a családjában – mint hallottuk – az egy főre jutó brutt ó jövedelem eléri a mai létminimumot jelentő 12 000 forintot, és nem kívánja vizsgálni a törvény, hogy miként fog megélni a család a változó mértékű és egyre növekvő összegű térítési díj kifizetése után, esetleg a létminimum alá csökkent jövedelméből. Vagy például vissza kellene mondani a már megállapított gyereknevelési támogatást ápolási díjat, ha éppen ezekkel az összegekkel jut túl a család az imént már említett jövedelmi családi álomhatáron. Másodszor: ebből a nyugdíjminimummal azonos vagy annak 6080%át kitevő összegből nyugdíjjárulékot is kell fizetni. Ez csökkenti a kézhez vett ellátást még 300400 forinttal. Az még talán fontosabb, hogy az önkormányzat további, az ellátás 30%át kitevő nyugdíjjárulékot fizet, például az ápolási díjban részesülő utá n. Csak így lesz szolgálati idő ezekből az évekből. A gyereknevelési támogatás után ugyan a költségvetés fizetné ezt az összeget, azt azonban a tegnapi szavazás után meg kell hogy jegyezzem, hogy ez a nyugdíjjárulék, társadalombiztosítási járulék nincs ben t a költségvetésben – ez mindenesetre gondot fog jelenteni. Mindezekkel a befizetésekkel azt lehet elérni, hogy 3600, 4800, 6000 forintos abszolút minimumnyugdíjakat termeljük újjá, ha ezeket az ellátásokat egyáltalán nyugdíjnak szabad nevezni. (12.30) Ugy anis változatlanul marad az a társadalombiztosítási szabály, hogyha ezeket az összegeket tekintjük ellátási alapnak, nyugdíjalapnak, akkor ennél az öszszegnél nem lehet magasabb a megállapított nyugdíj sem. 3. Megelőző munkaviszonyt is előír a törvény – er ről már többen beszéltek – feltételként olyan ellátásnál, aminek semmi köze nincs a társadalombiztosításhoz, például a gyereknevelési támogatásnál. Nem értjük, hogy miért kell járulékfizetéssel fedezett 270 napos munkaviszony a nevelési támogatás megállapí tásához, amit adókból fizetünk. 4. Különböző formákban kívánja engedélyeztetni a törvény az ellátások melletti munkavállalást. Ezt már említette Kósáné Kovács Magda képviselőtársam is. A gyereknevelési támogatás mellett a havi munkaidő harmadáig lehet munk át vállalni. Hozzáteszem, helyesen. Azonban az ápolási díj esetén, amikor egy beteg hozzátartozót gondoz ugyanaz az ember esetleg, már önkormányzati rendeletben kell megszabni, hogy milyen munkát vállalhat, milyet nem, s melyik esetén, s milyen összegű ker eset esetén tiltja le az ápolási díjat az önkormányzat. Nem igazán értem, hogy miért nem lehet az ápolási díjban részesülőnek is megengedni, hogy a havi munkaidő egyharmadáig munkát vállaljon az ápolás feladatainak ellátása mellett, és esetleg kiegészítse a méltatlanul alacsony, törvényben megszabott 3600 forintos havi jövedelmét. A munkanélküliek jövedelempótló támogatása melletti kereseti lehetőségekről Kósáné Kovács Magda szólt. Ugye ez azt jelenti, hogyha az illető két hétvégi munkával keres 2000 forint ot, akkor az önkormányzat ezzel a 2000 forinttal a már megállapított 4800 forintját csökkenteni fogja, és így a munkavállalással összesen azt fogja elérni, hogy 4800 forintnál semmilyen körülmények között nem kaphat többet. Lehetne szerintem általános elve t alkalmazni az ellátások melletti munkavállalásra, a törvényben meg kéne engedni a munkavállalást, hiszen – mint arról már hallottunk – , ha a szabályozás változatlanul marad, akkor a feketefoglalkoztatást, a társadalombiztosítási járulék eltagadását fogju k elérni, és azt, hogy minimális nyugdíjalapok legyenek, minimális ellátások termelődjenek újjá. 5. Számunkra teljesen elfogadhatatlan, hogy azonos nagyságrendű egészségbiztosítási járulék megfizetése mellett más ellátásokat kapnak a legszegényebbek és a l eginkább rászorultak. Aki közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, annak a számára az orvos nem írhatja fel a teljes körét azoknak a gyógyszereknek, amelyek társadalombiztosítási támogatásban részesülnek. Szeretném képviselőtársaimat figyelmeztetni arra , itt nem arról van szó, hogy ezek az emberek nem biztosítottak, hogy ezek nem fizettek járulékot. A közgyógyellátási igazolvány nem olyan szegénységi bizonyítvány, amit azoknak ad ki az önkormányzat, akik soha nem dolgoztak. A