Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 1. kedd, az őszi ülésszak 32. napja - A világkiállítási és a hozzá kapcsolódó fejlesztési alapról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
2626 be egy mellékletbe, hogy ennek az alapnak a keretében, mondjuk, a TIG jövő augusztusban föl fog vásárolni gabonát, mennyire lesz annak a sikértartalma. Nyilvánvalóan nem erről szól majd a piaci in tervenciós alap. Az idegenforgalmi alap nem arról szól, hogy hány francia turista lesz majd a Balatonon jövő nyáron, hanem arról, hogy a finanszírozásnak bizonyos keretei vannak. Még egyszer mondom, ezzel nem azt akarom mondani, hogy a Parlament nem illeté kes abban, hogy tájékoztatást kapjon a világkiállítás állásáról, de ez egy más előterjesztés, ahol arról is szólni kell a történetnek: mit tett a Programiroda, mit tett a Világkiállítási Tanács, mit tett a főváros ebben az ügyben, és mit nem tett. Nyilván fel lehet vetni azt, hogy egyéb költségvetési források – amelyekről itt hallottunk – hogyan néznek ki a világkiállítással összefüggésben. Én bizony akkor nem tudok attól eltekinteni, hogy azt is ne hozzuk ide, hogy mi történt az 1971ben (sic!) már kitett több százmillió forinttal, ami a lágymányosi hídhoz ki lett téve. Én még ebből egy szögvasat nem láttam, hogy vett volna a főváros két év alatt. Mi történt a '92es ide alkalmazott pénzzel? Még egy dolgot – megmondom őszintén – nem értek, és ezt azért szer etném elmondani, mert a tiszta, egyenes beszédet szeretem, és azt hiszem, nem vethetik a szememre, hogy ezt nem szoktam így csinálni. Én végigültem minden kormányülést, ahol a világkiállítás finanszírozásáról, a világkiállításnak az előrehaladásáról, az el fogadott projektekről és a világkiállítással összefüggő fővárosi beruházásokról – mint a lágymányosi híd, mint a metróvonalnak a kormányzat által történő finanszírozása – szó esett. Hozzá kell tennem, minden alkalommal Demszky Gábor főpolgármester úr és cs apata ott ült. Meg lehet hallgatni a kormányülések jegyzőkönyveit, ahol minden alkalommal elhangzott a főpolgármester úr részéről, hogy nagyon köszöni a gondos előkészítést és a konstruktív együttműködést a kormányzattal a világkiállítás előkészítéséről. E zek után nem tudom értelmezni, hogy máshonnan, más formából hogy jön vissza az, hogy nincs információja, nem tudja, nem ismeri, nem látta, nem olvasta. Ott ült, megköszönte, magnószalagon van a hangja. Kérem, uraim, ezt is le lehet játszani, és ezt is be l ehet mutatni a Parlamentnek – vagy pedig azt kell vélelmeznem: két Demszky Gábor van, egy, aki a kormányülésre jön, egy, aki Kuncze Gábor képviselő urat informálja. (Taps a jobb oldalon.) Még egyet szeretnék ehhez hozzátenni… (Juhász Pál: Nincs igazad! – Z úgás a jobb oldalon.) …, nem erről szól most a vita, de azt is szeretném elmondani, hogy ezen túlmenően azt hiszem, világkiállítást ezen a világon a Világkiállítások Nemzetközi Irodája: a BIE nem az elsőt rendezteti Magyarországgal. Ezelőtt nincs két hete, hogy itt járt Budapesten Ted Allen úr, a BIEnek az elnöke, televízióban is lehetett látni: Híradóban, Egyenlegben egyaránt is elmondta, hogy ilyen jól előkészített és ilyen fázisú világkiállítást a világkiállítás előtt visszaszámolt időben keveset látott a BIE, márpedig ehhez azt is hozzá kell tenni, Ted Allen úr kifejezetten ellene volt, hogy Budapest kapja meg a világkiállítást, és az utolsó pillanatban fordult meg az ő véleménye – kérem, ennek is utána lehet nézni. Tessék megnézni az anyagokat! Tehát e gész egyszerűen azt hiszem, hogy itt megint ott tartunk, mint másfél évvel ezelőtt: nem a világkiállításról szól a vita. Itt politikai vita folyik – nem tudom, hogy miért. Igaza van Fejes Attilának: alappal vagy alap nélkül Magyarországon törvény van a vil ágkiállításról és a törvény betartása minden magyar állampolgárra vonatkozik, ha megszavazta, ha nem szavazta, mert ilyen alapon nyilvánvalóan azokra nem vonatkozna a törvény, akik nem értenek egyet vele. Akkor például a kocsitolvajokat sem lehetne elfogni , mert biztos nem értenek egyet azzal, hogy a tolvajokat a börtönbe csukják. Tehát egyértelművé kell tenni: az alap egy pénzügytechnikai kérdés, mint tíz másik, amelyik jön. Ennek nincs melléklete a konkrét elköltésre, mert egy pénzügyi konstrukció nem ar ra szolgál, hogy egy konkrét projektnek a finanszírozási részleteibe belemenjen, hanem egy technikai kérdés. Ugyanilyen alapon mondom: az összes többi alapnál lehetne kérdezni, mi a fenét fogunk vele
