Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 1. kedd, az őszi ülésszak 32. napja - A világkiállítási és a hozzá kapcsolódó fejlesztési alapról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZABÓ IVÁN, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
2625 szabadon mozognak. Ebből előállhatna egy olyan helyzet, hogy a törvény mellékletében előírt fejlesztés elkészülne, ami csak egy hozzájárulást jelent, például, mondjuk, a hídnak a fele – és ez egy nagyon szélsőséges példa – , vagy éppen valamelyik közútnak a közepe, de a rácsatlakozások nem, hisz' azok a partnerek finanszírozási oldaláról biztosítottak, és egy partneri viszonyban kerültek rögzítésre. Én úgy gondolom, ez semmiféleképpen nem kívánatos, és nem is járható. Nem hiszem, hogy ezt bármelyikünk, ha átgondolja, egy ilyen feltételezett lehetős ég ellenére is komolyan gondolná azt, hogy egy konkrét, tételes és részletes listát kellene ehhez a törvényhez mellékelni. Nem beszélve arról, hogy egy alapról szóló törvény nem is tartalmazhat egy ilyen tételes listát, mert akkor ezt nem alapnak hívnák, h anem előírásnak, egy költségvetésnek, ami egy felemás állapot lenne, hisz' – mint ahogy hangsúlyoztam – az alap hozzájárulásokat fog teljesíteni, és egyébként a korábbi megállapodásban az volt benne, hogy például a lágymányosi hídhoz x milliárd forintot – ami nem az egész beruházást finaszírozza, és természetesen például a főváros hozzájárulása vagy más vezetők hozzájárulása is szükséges ehhez. Az alappal kapcsolatban szükséges megjegyezni – talán többek szájából is elhangzott – , vajon vane még remény arra , hogy a világkiállítás kapcsán pozitív hatást lehet elérni a különböző szektorokra – akár a főváros infrastruktúrájára, az ország imidzsére vagy a vállalkozásokra. Ezt én nehezen tudnám ma bizonyítani, és nem is vállalkoznék erre – egyet viszont biztosan tudok: ha az alap nem készül el, a világkiállítást akkor is meg lehet rendezni, de sokkal nehezebben, sokkal bonyolultabb pénzügyi és technikai háttérrel kell körülbástyázni ezt a projektet, és tulajdonképpen a világkiállítási törvény kapcsán is elhangzott már, hogy az idővel vagyunk bajban, és az idővel futunk versenyt. Én azt hiszem, hogy ez a lehetőségünk egyre jobban beszűkülne, hogyha az alappal – és nemcsak a konkrét alappal, hanem a világkiállítással kapcsolatban más területre is kitekintve – húznánk az időt, és nem egy viszonylag elfogadható és tartható időponton belül döntenénk. Még egyszer szeretném tehát megismételni: az alap nem igazán a világkiállításhoz kapcsolt döntési helyzet. Az alappal egy technikáról döntünk most, egy olyan technikáról, am ire szerintem pont az időtakarékosság miatt és a működőképesség biztosítása miatt szükség van, de egyébként meggyőződésem, hogy a világkiállítás enélkül is megrendezhető. Azt javaslom, hogy talán ennek fényében át lehetne és át kellene gondolni azt, hogy k i milyen álláspontot foglal el, és hogy melegíti fel a korábbi érveit. És ha komolyan vesszük, hogy itt az idővel kell harcolnunk, akkor én azt hiszem, talán tudnánk arra koncentrálni, hogy kizárólag az alappal foglalkozzunk, és ne kalandozzunk vissza a mú ltba, ha ez okvetlenül nem muszáj. Köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Szabó Iván miniszter úr jelentkezett. Megadom a szót. Felszólaló: Dr. Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter SZABÓ IVÁN, DR. ipari é s kereskedelmi miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nem kívántam ebbe a vitába beavatkozni, hiszen egy alapról szóló törvényjavaslat van itt – ahogy Fejes Attila képviselőtársam elmondta – , a jövő héten a többi alapról is jön be, egész egyszerűen az ért, mert az államháztartási törvény korábban nem alap formájában, nem törvényerejű szabályozás által működtetett alapokról is előírta, hogy törvényben kell ezeket szabályozni – így a világkiállítást is, amit a törvény meghozatala idejében még nem élő álla mháztartási törvény még nem így írt elő. Világos, hogy itt erről van szó, és az is világos, hogy lehet arról a Parlamentben beszélni: az egész világkiállításról kapjon egy tájékoztatást az Országgyűlés, hogy állunk, mi történt addig, ki mit tett és nem tet t ebben az ügyben. (0.20) Én őszintén mondom, ennek az alapnak a vitájánál igazán nem szeretném a Kormány részéről élezni ezt a vitát, mert nem erről szól a történet. A felvetés számomra olyan, mintha a jövő héten például a piaci intervenciós alapról szóló törvényjavaslatnál arról kezdenénk vitatkozni, hogy tegyük
