Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. december 1. kedd, az őszi ülésszak 32. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
2538 5. Mikor és milyen módon kívánja a kormány a kérdést kezelni, figyelemmel arra a körülményre, hogy a bi ztosításról szóló törvény csak hosszú hónapok múltán születik majd meg? Köszönöm a figyelmet és várom miniszter úr válaszát. ELNÖK (Vörös Vince) : Köszönöm. Felkérem dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter urat, hogy az interpellációra adja meg a választ. Dr. Kupa Mihály pénzügyminiszter válasza KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: Köszönöm, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A miniszterelnök úr megbízásából válaszolok, és egyben helyettesítem sajnálatos módon távollevő kollégámat, Kádár Bélát is. Örömömr e szolgál, hogy az interpelláció kapcsán tájékoztathatom a tisztelt képviselőházat az ügyek jelenlegi állásáról, mivel a Kormánynak feltett szándéka nem csupán a kérdés ún. kezelése, hanem az ügy precedens értékű végleges és megnyugtató megoldása. Kétségte len ugyanakkor, hogy az ügy kényességét annak nemzetközi, az osztrák – magyar kapcsolatrendszert is érintő jellege okozza, így az esetleges kényszerű, de elkerülhetetlen kormányzati lépésekhez feltétlenül szükséges a tisztelt Országgyűlés hathatós támogatása és egyetértése is. Másik megjegyzésemmel szeretném mondani, hogy az Állami Biztosításfelügyelet nem csupán a jelzett Merkur nevű biztosító, hanem két másik biztosító, tehát a Wiener Städtische és a Grazer Wechselseitige osztrák biztosítók ellen is folytat ja fellépését. Tény ugyanis, hogy megközelítő számításaink szerint ez utóbbi két biztosító az 1990 – 91es évek folyamán legalább 3035 ezer biztosítási szerződést adott el magyar állampolgároknak, míg a Merkur hozzávetőleg 15 ezret. Rátérnék tehát a konkrét kérdések megválaszolására. Az első kérdésre vonatkozóan, Magyarországon, ha valaki biztosítót kíván létrehozni, 1 milliárd forintos alaptőkével kell ezt megtennie, részvénytársasági formában. Miután az alapítással automatikusan a külföldi érdekeltség magy ar társaságként jelenik meg, ha úgy tetszik, 3 milliárd forinttal gyarapodhatott volna a nemzeti vagyon, hogy ha ez a három biztosítótársaság itt legálisan működik. Számításaink szerint az elmúlt 2,53 év – nem tudom, figyelneke, 2,53 év! – folyamán mint egy 700800 millió schilling körüli díjbevételre tettek szert, amely összeg, ha nem vándorol külföldre, akkor az ország devizavagyonát gyarapította volna. Ha itt legálisan bejegyzettek, természetesen adókat fizettek volna, társadalombiztosítási járulékot é s így tovább. A folyamatokba történő beavatkozás érdekében gondosan felderítve azt, hogy a nemzetközi környezet milyen, a Kormány ez év júniusában közleményt adott ki, amelyben a nevezett osztrák biztosítók magyarországi működését illegálisnak, az abban kö zreműködők ténykedését a magyar deviza, verseny, adó- és biztosításfelügyeleti szabályokba ütközőnek minősítette, egyidejűleg pedig deklarálta az esetleges kormány szintű lépések szükségességét. A második kérdésre. Az Állami Biztosításfelügyelet október 27én az érintett három biztosítónak egy ún. közös nyilatkozat tervezetét küldte el, amelynek lényegi, tartalmi elemei a következők. 1. Azok a magyar állampolgárok, akik biztosítási szerződéseiket fel akarjá k bontani, ezt '92. december 31éig tehetik meg. 2. Az osztrák biztosító vállalná, hogy méltányos költségbeszámítással a díjakat a befizető részére '93. január 1. és március 15. között visszafizeti. 3. A szerződéseiket felmondó magyar állampolgárok az eset leges joghátrányok alól mentesülnek. 4. Fentiek alapján nincs akadálya, hogy a közös nyilatkozatot aláíró osztrák biztosító a jövőbeni magyarországi legális működéshez engedélyt kapjon.
