Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 30. hétfő, az őszi ülésszak 31. napja - A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény módosítását indítványozó törvényjavaslat határozathozatala - ELNÖK (Szűrös Mátyás):
2451 Most mindössze egy módosító javaslat elfogadását ajánlom a figyelmükbe, Remport Katalin indítványát, amely a befektetési kedvezmény jogcímeit a privatizációban értékesített kft.üzletrésszel bővíti. Tiszte lt Képviselőtársaim! A folyamatos adókorszerűsítés egy újabb állomásának is tekinthetjük az idei törvénymódosítást két fontos változás miatt. Az egyik: Az adóreform bevezetése óta fennmaradt adósság rendeződik el és a két jövedelemadó integrálásának újabb lépése, a természetbeni juttatásokra kialakított szabályozás, amelyet az Érdekegyeztető Tanács elfogadott. A bizottsági ajánlások alapján elmondható, hogy kedvező fogadtatásra talált a javasolt rendezőelv, amelynek egyik felét a társasági adótörvényben már el is fogadtuk. Ha a következő szavazás az szjaban törvényerőre emeli a természetbeni juttatások adómentességét, akkor 1993tól érvényesülhet az az alapelv, hogy az a természetbeni juttatás, amelyik az egyik adónemben adómentes, az a másik adótörvény sze rint viszont adózik. A másik fontos előrelépés és nagy vitát kavaró lépés a külföldön munkát vállalók devizaellátmányának adókötelessé válása. A vita igen hasznos volt, végül is azt hiszem, hogy a többség számára elfogadható megoldás született. Halász Istv án képviselőtársam erre vonatkozó módosító csomagjával a Kormány is egyetért, kiegészítve a gazdasági bizottság javaslatával, amely egy évi átmeneti mentességet biztosít az 1992. december 15éig megkötött szerződések alapján kiküldöttek részére. Tisztelt K épviselőtársaim! A legvitatottabb ügy természetesen a valorizáció volt, illetőleg az új áfatörvény hatásának a személyijövedelemadóztatásban való ellentételezése, különösen a gyermekes családoknál. Számos módosító indítvány érkezett az adótábla mértékein ek változtatására, a különböző kedvezmények növelésére. Úgy gondolom, hogy a koalícióban, illetve az Érdekegyeztető Tanácsban született megállapodás, amelyet Becker Pál és társai módosító csomagja tartalmaz, mindannyiunk számára kompromisszumos megoldást é s a társadalmi béke megőrzését jelenti. Ez a javaslat fenntartja a családi pótlék adómentességét, és annak megemelésével az adózáson kívül rekedők körében is juttat egy méltányos kompenzációt. A korábbi adóalapot csökkentő gyermekkedvezmény adókedvezménnyé történő módosítása, valamint az aktív alkalmazotti kör havi 200 forintnak megfelelő adólevonási lehetősége egy szociálisan igazságosabb és célirányosabb közvetett valorizációt valósít meg annál a megoldásnál, mintha az adóalapcsökkentő kedvezményt növelt ük volna, illetőleg egységesen megemeltük volna az adómentes sávot. Éppen ezért feleslegesnek és értelmetlennek tartom azt az érvelést, hogy a gyermekkedvezménynél mégis megtartsuk az adóalapcsökkentő kedvezményt. Kétségtelen, hogy a sokgyermekes nagycsal ádok helyzete a legnehezebb. Számukra minden lehetséges segítség indokolt. Ezért a Kormány támogatja Csépe Béla képviselő úr azon módosító indítványát, hogy a három- és többgyermekesek adócsökkentő kedvezménye havi 400 forint legyen. Tisztelt Há z! Igen sok igazság van azokban az érvekben, amelyek a kormánynak az adótáblára vonatkozó javaslatát kritizálják az 50%os kulcs visszaállítása miatt. Az ezzel összefüggő módosító indítványok jelzik a várható többségi véleményt. Elfogadva a kritikát, Seszt ák László módosító indítványát támogatjuk, amely csak a kettőmillió forintot meghaladó jövedelemsávban javasolja bevezetni az 50%os kulcsot. Tisztelt Ház! Tisztelettel kérem, hogy az szjatörvény módosítását a fentiek szellemében szíveskedjenek elfogadni. Köszönöm, Elnök Úr! (Taps. – Szünet, amíg a képviselők elfoglalják helyüket az ülésteremben.) Határozathozatal ELNÖK (Szűrös Mátyás) :
