Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 24. kedd, az őszi ülésszak 29. napja - A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZÉKELYHIDI LÁSZLÓ, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - MÁDI LÁSZLÓ (FIDESZ) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KOVÁCS PÁL, DR. (MSZP)
2258 Mennyire megalapozottak a '93as reformlépések, mármint azok, amelyek ebből a költségvetési törvényből kideríthetők. Jól jellemzi ezt is az Állami Számvevőszék jelentése, amely a jogi, jogszabály i előkészítettség problémáiról szól, de felveti a szakmai és a pénzügyi előkészítettség kérdéseit, pontosabban annak a hiányosságait is. Különösen fontosnak tartjuk azt, hogy úgy vesszük észre, hogy az egészségügyi reformnak központi gondolatává, szinte eg yedüli gondolatává vált a finanszírozás átalakítása. Kétségtelen, hogy rendkívül fontos kérdésről van szó, de azért a teljesítményfinanszírozás bevezetésével nem merülhet ki az egészségügyi reform. Különösen akkor nem, hogyha azt tapasztaljuk, hogy a házio rvosi rendszernek az eddigi finanszírozási rendje, és a tervezett kórházi, illetve járóbetegellátási reform nem sok valódi teljesítményelemet tartalmaz. (12.00) Különösen nem sok teljesítményelemet tartalmaz, és különösen nem sok minőségi elemet tartalmaz a tervezet sem és a már működő sem. Úgy néz ki a dolog, mintha anyagi kényszerrel, finanaszírozási kényeszerrel kívánnánk a reformot végigvinni, mintha a szervezeti változtatást ezzel kívánnánk végigvinni. Itt egy nagyon fontos dolog van, tisztelt Ház. Min dannyian tudjuk, hogy az a százezer körüli működő kórházi ágy, amely Magyaroszágon van, a szorosan vett egészségügy számára túl sok. Azt is tudjuk, hogy a fennmaradó ágyak jelentős része nem szorosan vett egészségügyi feladatot, hanem nagyon nagy részben s zociális feladatot lát el. Nem biztos, hogy finanszírozási úton lehet ezt a kérdést megoldani, vagy kényszer útján. Nagyon jó lenne áttekinteni, tisztelt Ház, azt, hogy az egyes önkormányzatok vajon tudnake valamit tenni azon a téren, hogy a kórháziak ált al nyújtott szociális ellátást átvegyék, átalakítsák, illetve valamilyen más módon nyújtsanak ugyanilyen vagy hasonló szolgáltatást a lakosaik számára. Azzal az egyetlen ténnyel, hogy ez nem egészségügyi feladat, ennek a kimondásával, esetleg olyanfajta fi nanszírozással, amelynél majd a kórházak mondják ki, hogy ez nem egészségügyi feladat, nem lehet ezt a kérdést megoldani. Nem elegendő tehát a finanszírozás megváltoztatása önmagában. Fontosabb lenne számba venni azt, hogy milyen pozícióban lesznek '93ban az egészségügy egyes szereplői. Fontos számba venni, hogy milyen pozícióban lesznek az önkormányzatok, hiszen a finanszírozás egy része az ő dolguk. A fenntartás, fejlesztés, selejtpótlás stb. az önkormányzatok dolga. Kérdés az, hogy az önkormányzatok meg tudnake felelni a jövő évi anyagi kondícióikkal ezeknek a feladatoknak. Sajnos, igen sok esetben már most is azt látjuk, hogy felújítási, tatarozási feladatok maradnak el, amelyeket később természetszerűleg nagyon nehéz lesz pótolni, nem azért, mintha az önkormányzatok egészségügyellenesek lennének, hanem azért, mert anyagi lehetőségeik szűkösek. Már azt is tapasztaljuk, tisztelt Ház, jó néhány helyen, hogy az önkormányzatok hozzájárulnak még a működési kiadásokhoz is, attól függően, hogy anyagi erejük é s a szükségletek ezt mennyire teszik lehetővé. Nagyon fontos itt az is, hogy lesze vajon lehetőség bármilyen mértékű fejlesztésre, el tudjáke ezt az önkormányzatok vinni. Fontos az, hogy ebben a törvénytervezetben leírt működési kiadások vajon megfelelőn ek látszanake a jövő esztendőre. Aki végignézte ezt a törvénytervezetet, különösen az egészségbiztosítási alapot, az látja, hogy valójában a növekmény a reformfolyamatok folytatására az alapellátásban, illetve elindítására a kórházi és a szakellátásban sz olgál. Ezekből az összegekből nem lehet kivédeni az egészségügyre rázúduló inflációs hatásokat semmiképpen sem. Ezért nagyon fontos lenne áttekinteni újra, hogy vajon az egészségügy működési költségei és a jövő évi gazdasági folyamatok milyen viszonyban va nnak egymással. Egy fontos kérdés még, tisztelt Ház, a magánvállalkozások elindulásának a kérdése. Tudomásom szerint az alapellátásban ma mintegy száz – úgy emlékszem, hogy 98 – háziorvosi szolgálattal kötött szerződést a társadalombiztosítás. Ezt a folyam atot mindenképpen jó lenne erősíteni. Csak úgy lehet ezt elérni, hogyha valamennyi szereplő által elfogadott eszközöket használunk. A valamennyi
