Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 23. hétfő, az őszi ülésszak 28. napja - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - DEME ZOLTÁN (MDF)
2218 ember számára, mint maga az élet, a csupa nagybetűs élet. Az élet viszont sokkal több, mint aminek látszik, vagy mint aminek elgondoljuk. Örülök, hogy sok képviselőtársam teológiai gondolatokat is hozott a törvény tárgyalásához, hiszen szüks éges a teológiai állásfoglalás, annak ellenére, hogy nagyon sokan távolról szeretnék csupán megközelíteni ezt a témát. Pedig igazán közelről akkor láthatjuk, ha bibliai alapvetés is készül. Szükséges tehát a keresztyén tanítás megfogalmazása ebben a kérdés ben, hiszen vannak közöttünk – nem jelen pillanatban, de ebben a Házban – , akik a keresztyén tanítást úgy látják, mint követendő lehetőséget. (22.10) És szükséges segítenünk nekik abban a kérdésben, hogyan is szavazzanak. Meggyőződésem, mi mindannyian azt szeretnénk, hogy emberileg a legjobb törvény születhessen az eddig törvényben levő, keresztény szempontból igenis rossz szabályozás helyett. Tudom, hogy mindenki jó törvényt szeretne lelkiismerete szerint, mégis elgondolkoztató, hogy SZDSZes lelkész képvi selőtársam egy órával ezelőtt körülbelül arról beszélt, hogy más a katolikus, más az evangélikus állásfoglalás ebben a kérdésben. El kell mondjam, néhányunknak – látom, ha most a SondaIpsos egy próbaszavazást készíttetne, akkor fölényesen az Aváltozat gy őzedelmeskedne – , el kell mondjam, hogy egy az üzenet katolikus és evangélikus és más keresztény felekezetű képviselők számára. Nem lehet semmiféle döntő különbség. Az üzenet az élet mellett való döntés. Luthert idézte képviselőtársam, én is Luthert idézem , de vele szemben vagyok kénytelen ezt mondani, hiszen az egész élet istentisztelet. Itt a Házban is, aztán kint az életben, a szülőszobában is és mindenütt, ahol élünk és mozgunk és vagyunk. Elhangzott, hogy mérsékelten megengedő törvény lenne jó – ezt is ő mondotta, és emlegette közben a só és a kovász szerepét. Én úgy gondolom, ha valahol határt húzunk egy mérsékelten megengedő törvény esetében, akkor a só és a kovász elveszíti a maga szerepét. A só megízetlenül, a kovász megromlik, s nem való másra, csa k arra – ahogy Jézus mondja – , hogy kidobják. Én úgy gondolom, és ezért is kértem szót – annak ellenére, hogy sokan visszaadták a szót, hiszen késő van – , mert egy olyan állásfoglalásból szeretnék néhá ny gondolatot mondani, amely állásfoglalás a Bibliaszövetség tanácsának állásfoglalása. A Bibliaszövetségről tudni kell, hogy református és evangélikus lelkészek és hívő emberek közössége. Igen nagy számban élnek ők ebben az országban, az egész országot átfogja már a Bibliaszövetség szolgálata. Én is tagja vagyok ennek a Bibliaszövetségnek, és ezért néhány gondolatot az ő nevükben is hadd mondjak a Kormány jelenlegi képviselője felé, hiszen mással nemigen lehet most jelen pillanatban vitatkozni, hiszen mondom, nagy többséggel az Avariáns győzne most. Hangsúlyoznunk szükséges, hogy a ne ölj parancs minden ember számára kötelező érvényű. Az élet és halál kérdésében a döntést meggyőződésünk szerint Isten magának tartotta fenn. Ezért azt, hogy a magzatelhaj tást megengedhetőe vagy sem, az dönti el, hogy mikori az az időpont, amikortól a magzat emberi lénynek tekinthető. Orvosi, biológiai szempontból a magzat a fogamzás pillanatától kezdve emberi lény. A megtermékenyített emberi petéből kizárólag ember fejlőd het. Meghatározónak tartjuk azt az orvosi véleményt, miszerint a terhesség mindhárom trimeszterében ugyanannak az élőlénynek különböző fejlődési szakaszairól van szó. Bibliai szempontból is emberi lény, sőt, egyedülálló személyiség a magzat a fogamzás pill anatától kezdve. Istent magasztalva énekli Dávid király: "Te formáltál anyám méhében, csontjaim nem voltak rejtve előtted, amikor titkon formálódtam. Alaktalan testemet már látták szemeid." Etikailag figyelembe veendő még, ha biológiai vagy pszichológiai s zempont alapján valamelyik funkció megjelenését vagy fejlődési szakaszát tekintenénk az emberi élet kezdetének a fogamzás pillanata helyett, elvileg semmi nem akadályozná meg, hogy ezt az alsó határt azután is bármikor önkényesen megváltoztassuk. Ennek ped ig beláthatatlan, tragikus következményei lehetnek.
