Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 23. hétfő, az őszi ülésszak 28. napja - A földrendező bizottságok feladatairól és hatósági jogköréről szóló törvényjavaslat általános vitájának újra megnyitása - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
2159 Az a véleményünk, hogy ha már a tisztiorvosi szolgálat vállalta – és önként vállalta – magára az egészs égnevelés, a prevenció feladatait, akkor a tisztiorvosi szolgálatnak nemcsak segítenie kell a nem kormányzati, nem hivatali szervezetek, egyesületek, állampolgári kezdeményezések egészségnevelési munkáját, hanem hozzá kell járulni ehhez a tevékenységhez, m ozgósítania kell az egészségügyieket, az orvosokat, szerveznie kell az egészségügyiek hozzájárulását, valamint – természetesen – anyagilag is támogatnia kell azokat a kezdeményezéseket, amelyeket az egészségesebb életmód, az egészségesebb szexuális élet ér dekében szeretnénk meghonosítani. Harmadrészt azt gondoljuk, hogy a társadalombiztosításnak is – az állami költségvetés mellett – bizonyos feladatot kell vállalnia. Természetesen a társadalombiztosítás feladata lesz – erről az előterjesztő is beszél – azok nak a műtéteknek és beavatkozásoknak a finanszírozása, amelyek egészségi okból – a magzat vagy az anya egészségének sérelme okán – kerülnek majd elvégzésre. Úgy gondolom azonban, hogy nemcsak a kuratív medicina eszköztárát kellene a társadalombiztosításnak felhasználnia, hanem finanszíroznia kellene a korszerű fogamzásgátló eszközöket, hozzá kellene járulnia – az állami költségvetéssel közösen – , hogy a legérintettebb korosztály, a szociálisan legnehezebb helyzetben lévők támogatással jussanak hozzá a korsz erű fogamzásgátló eszközökhöz, és a legfiatalabbak akár az iskolában is megkaphassák ingyen a fogamzásgátló eszközöket – hiszen ez tulajdonképpen az AIDS terjedésének a megakadályozására is igen fontos eszköz volna, komolyan hozzájárulna ehhez. Nem a saját véleményemet mondom, hiszen az idén nyáron az esztergomi szakmai konferencia ugyanezeket az ajánlásokat fogalmazta meg, ugyanezeket a szempontokat ajánlotta a törvényhozók figyelmébe. Tisztelt Ház! Szeretném arra is felhívni az önök figyelmét, hogy az egé szségügyi ismeretek elsajátításában és megszerzésében nincs esélyegyenlőség. Nem arról van szó, hogy aki nem akar gyereket, mert nincs lakása, mert munkanélküli, mert a periférián tengődik, az ezt előre tudja, tehát védekezhet a teherbe esés ellen. A legkü lönbözőbb szociológiai felmérések és statisztikák azt bizonyítják, hogy a fogamzásgátlásra vonatkozó ismeretek megszerzésében is azok vannak hátrányos helyzetben, akik egyébként is szociálisan nehéz helyzetben vannak. Ha tehát mi komolyan veszszük a fogamz ásgátlás, a prevenció feladatait, akkor, igenis, csökkentenünk kell ezt a szociális esélyegyenlőtlenséget, és nem lehet azt mondanunk, hogy akinek nincs lakása, az ne szeretkezzék, az ne tartson fenn szexuális partnerkapcsolatot. Ha a törvényhozó, a törvén yalkotó nem akar farizeus, képmutató álláspontra helyezkedni, akkor igenis, a törvény szövegében utalni kell arra, hogy mi csökkenteni akarjuk a prevenció eszközeivel, a költségvetés, a társadalombiztosítás anyagi támogatásával ezt a képzésben, a hozzáférh etőségben megnyilvánuló esélyegyenlőtlenséget. Úgy gondoljuk, hogy ennek a kérdéskörnek igen kiterjedt nemzetközi tapasztalatai vannak, nagyon sok olyan új sűrgősségi szolgálatot, tanácsadó szolgálatot, ifjúsági információs irodát lehet felállítani, lehet működtetni, ami ugyancsak csökkenti a nem kívánt teherbe esést, amelyik segíti a felelőtlen szexuális kapcsolatot létesítő fiatalt, hogy megelőzze azt a terhességet, amelyet nem kíván, és amelynek a megszülését nem tudja felelősséggel vállalni. Úgy gondolo m tehát, hogy a bevezető passzusokban ezeknek a szándékoknak és törekvéseknek meg kell fogalmazódniuk, hiszen ez volna a legfontosabb változás, amelyet a törvény hozna a korábbiakkal szemben. Tulajdonképpen fel szeretném hívni a figyelmü ket, hogy a magzati élet védelmére koncentrál ez a törvény, de sok tekintetben mintha átesnénk a ló másik oldalára: elfeledkezünk arról, hogy az anya testében fejlődik ki ez a magzat, hogy egyenrangúan kell védenünk a várandós anyát és a megszületendő élet et: a magzat életét. Szeretném az önök figyelmét felhívni arra, hogy igazán ma már senki sem tartja be azt az 1984ben megszületett jogszabályt, amelyik a terhes anyák foglalkoztatására és a terhes anyák egészségvédelmére vonatkozott. Ha tehát mi komolyan a magzati élet védelméről gondoskodunk, akkor meg kell fontolnunk azt is, hogy e helyett a rendelkezés helyett vajon milyen érvényes és hathatós szabályozást tudnánk bevezetni, a társadalom figyelmébe ajánlani,
