Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 23. hétfő, az őszi ülésszak 28. napja - A földrendező bizottságok feladatairól és hatósági jogköréről szóló törvényjavaslat általános vitájának újra megnyitása - A magzati élet védelméről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - CSEHÁK JUDIT, DR. (MSZP)
2160 és az iparban, a gazdaságban meghonosítani. J avaslatot fogalmaztunk meg arra vonatkozóan, hogy a várandóssági pótlékot a terhes anya ne csak a munkahelyén vehesse fel, hanem lehetősége legyen a munkahelyén kívül, a társadalombiztosítási kifizetőhelyen igényelni abban az esetben, ha nem kívánja a terh esség tényét a foglalkoztatójával közölni. Hiszen azt látjuk, hogy a várandós anya nagyon sok tekintetben hátrányos helyzetbe kerülhet: megszüntetik a munkaviszonyát éppen a terhessége miatt. Ezért örülünk annak, hogy a bizottsági vitában az előterjesztő k épviselője elfogadta ezt a módosító indítványunkat, és úgy tűnik, hogy a végrehajtási utasításban ez a lehetőség is megfogalmazódik. Tisztelt Ház! Szeretnék még néhány javaslatunkra kitérni, amelyek tulajdonképpen megismerhetők a beterjesztett végrehajtási utasításból, de amelyekkel nem foglalkozik explicit módon a törvény szövege. A legkomolyabb gondunk az: nem válik nyilvánvalóvá a törvény paragrafusaiból az, hogy ha a Bváltozatot fogadjuk el, és ha a nő válsághelyzetére hivatkozva kéri a terhességmegsza kítást, ezt a kérését senki nem bírálhatja felül. A benyújtott végrehajtási utasítás szövegéből ez világosan kitűnik. Úgy gondoljuk tehát, hogy törvénybe kell foglalni ezt a szabályt – ha ez az előterjesztő szándéka, akkor az ne a népjóléti miniszter rende letéből derüljön ki, hanem kerüljön be a törvény szövegébe. (17.30) Ugyancsak fontosnak tartanám, ha a térítési díj mértéke és a térítési díjhoz adandó szociális támogatás nagysága, valamint azoknak az eseteknek a taxatív felsorolása, amikor nem kell a ter hességmegszakításért térítési díjat fizetni, ugyancsak átkerülhetnének a törvénybe, a Bváltozat szövegébe a végrehajtási utasításokból. Itt nem látunk véleménykülönbséget. A minisztérium szándéka feltehetően ugyanaz, mint a miénk. Éppen ezért nagyobb jogb iztonságot jelentene, világosabb helyzetet hozna létre, hogyha mindez a törvénybe kerülhetne be. Tisztelt Ház! Természetesen üdvözöljük azt a tegnapelőtt született megállapodást, amelyiknek a keretében megfogalmazták azt, hogy a családi pótlékot nem fogják adóztatni, hogy nem szűnik meg a gyerekek után járó adókedvezmény, tulajdonképpen a lakások után az áfa bizonyos összeghatárig visszaigényelhető. Azt gondoljuk azonban – és itt Grezsa képviselő urat ismét idézném – , hogy a már megszületett életért is fele lősséget kell viselnünk. Be kell, hogy kerüljön a legkülönbözőbb törvényeinkbe a gyereknevelés támogatása, a lakáshoz jutás költségvetési támogatása, az önkormányzatokat kell olyan helyzetbe hoznunk, hogy valóban segíteni tudjanak a családoknak a már megsz ületett gyerekek emberhez méltó felnevelésében. Befejezésül szeretném még egyszer összefoglalni és nyomatékosítani azt a törekvésünket, hogy a Bváltozattal összhangban a korábbinál jobb, világosabban szabályozott, humánusabb törvényt szeretnénk, üdvözöljü k a várandósági pótlékot, és nem helyeseljük az anyasági segély megszüntetését. Szeretnénk, ha a fogamzásgátlás, születésszabályozás módszerei költségvetési vagy társadalombiztosítási támogatást kaphatnának. Javasoljuk, hogy legyen egyszerűbb az eljárás, v ilágosabb az ügymenet, legyenek törvényes garanciák a terhességmegszakítás valamennyi kérdésében. Tisztelt Ház! Természetesen egy 1932es vita összefoglalója, egy könyv is kezembe került akkor, amikor a terhességmegszakítás, az abortusz kérdésével, a megel őző vitákkal ismerkedtem és foglalkoztam. Az egyik felszólaló – egy nő természetesen – így fogalmaz, és rövid az idézet: "Bízzák rá az asszonyra, hogy tud megalkudni az anyaság kínzó vágyával, hogy tud lemondani az örömről, fiatalságról, jövőről és életéne k értelméről, amit mind a gyermek jelent. Hogy tud lemondani róla, még a test és a lélek gyötrelme árán is. És ahol sorsának kegyetlen súlya alatt belekényszerül ebbe a lemondásba, ott az orvosnak csak egy föladata lehet, részvéttel fogadni és segíteni raj ta.
