Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 10. kedd, az őszi ülésszak 24. napja - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
1786 adózásához. Vélhetően számos önkormányzat élni fog ezekkel a lehetőségekkel, számítások szerint azonban csak kisebb mértékben fogják a lakosság terheit, és nagyobb mértékben fogják az eddigi tapasztalatok szerint is a vállalkozókat terhelni. Ez az önkormányzati adópolitika azonban véleményem szerint így is kedvezőbb fogadtatásra találhat, mintha mondjuk a központi államhatalom végezné ezt, hiszen a meghirdetett címzett és céltámogatá si rendszerben pályázott fejlesztések fedezetét szolgálja nagyrészt ez a forrás, ezért a lakosság számára is érzékelhetőbbé válnak ezek a szolgáltatások. A címzett céltámogatásokhoz annyit – amelyről tegnap este volt szó itt a Parlamentben – : nyugodtan elm ondható az, hogy az elmúlt két év alatt több közösségi beruházás valósult meg, mint az előző rendszer öt éve alatt. Olyan célok találtak támogatásra a központi alapból, amire az önkormányzatok évekkel ezelőtt még csak gondolni sem mertek. Ehhez a támogatás i körhöz szorosan kapcsolódik a törvényjavaslat sokat vitatott áfakérdése, hiszen az önkormányzati beruházások is megdrágulnak azáltal, hogy az eddigi tárgyi adómentesség megváltozik, és beruházásaikat is terhelni fogja az áfa. De én azt gondolom, hogy ha az áfát úgy fogjuk fel, mint a központi költségvetésbe befolyó forrást, amelyik az önkormányzatokhoz is visszapótlódik, akkor ez a későbbiek folyamán az új önkormányzati beruházások számára is többletforrást eredményezhetne. A meglévő céltámogatásokból, címzett támogatásokból megkezdett beruházások természetesen megkezdettnek számítanak, és a jelenlegi szabályozás szerint azt gondolom, hogy az áfamentesség a későbbi beruházási ütemek megvalósulása során is megilleti őket. Összességében azt gondolom, hogy az önkormányzatok 1993. évi pénzügyi, gazdasági szabályozása a keményebb gazdasági körülményekhez igazodóan nagyobb, de még elviselhető terhet ró az önkormányzatokra. Kétségkívül mérséklődni fog összességében a fejlődés üteme – ez igaz a nemzetgazdaságra is – , azonban azt gondolom, hogy komolyabb megtorpanástól nem kell tartani, amennyiben a tervezett bevételi előirányzatok, illetve a költségvetési hiány tartható lesz az elképzelések szerint. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK ( Szabad György) : Köszönöm. Szólásra következik Pap János a Fiatal Demokraták Szövetsége részéről. Felszólaló: Dr. Pap János (FIDESZ) PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségvetés környezetvédelmi fejezetéről kív ánok szólni. Én azt hiszem, ha az elmúlt három év költségvetését nézzük, most már a '93at is ideértve, akkor azt mondhatjuk, ezen a területen, ebben az ágazatban lesújtó a helyzet, ami a költségvetést illeti. A környezetvédelmi fejezet részletesebb tárgya lása előtt röviden vissza szeretnék menni a '90es választásokig, amikor is a Parlamentben helyet foglaló hat párt nagyon jó, és tökéletesnek mondható környezetvédelmi programmal jelent meg. Így volt ez még természetesen az MDFnél is. Azt gondolom, hogy a z akkori környezetvédelmi és természetvédelmi elképzelések szinte 100%osnak voltak tekinthetők. Ebből egyenesen következett a jó környezetvédelmi fejezet a megújhodás programjában, igaz egykét homályos fogalmazás és állásfoglalás miatt értéke ekkor már n em érte el a 100%ot. Az elmúlt évek alatt – meg kell állapítanunk – , ez a jó környezetvédelmi program jelentős értékcsökkenésen esett át, és az eredetihez képest fontossága már csak a felét érte el. A mostani költségvetésnél viszont szinte példátlan, hogy egy ágazatot, mely közérzetünk harmóniáját jelentősen szolgálja, ennyire visszafejlesszék. Ma már elmondhatjuk, hogy a költségvetésben a környezetvédelem értéke szinte a nulla körül található.
