Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 10. kedd, az őszi ülésszak 24. napja - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - HORVÁTH TIVADAR, DR. (KDNP)
1785 korábban is meg kellett, hogy legyenek az önkormányzatoknál, de kétségtelen, hogy vannak új elemek, új kiadásokat jelentő és indukáló elemei is ezeknek a törvényeknek, amelyek meg fogják terhelni az önkormányzatok következő évi költségvetését. Frakciónk részéről mindenképpen támogatni tudunk és támogatni fogunk olyan módosító javaslatokat, amelyek azzal a megoldással, hogy az egyes intézményi normatívák mértékét más költségvetési előirányzatok terhére növelnék, ezzel megpróbá lnánk elejét venni ezeknek a feszültségeknek, hiszen tarthatatlan állapotok és társadalmi feszültségek következnének be, hogyha a törvényjavaslat tisztán ezzel az elképzeléssel átmenne a Parlamenten. Solt Ottilia képviselőtársam beszélt felszólalásában a t elepüléseken mutatkozó jelenlegi szociális helyzetről, azokról a konfliktusokról, amelyekkel egyrészt az önkormányzatok találkoznak, hiszen a központilag leutalt költségvetési források jelentős részét az önkormányzatok nyújtják különböző szociális segélyez és formájában, szociális gondoskodás keretében a helyi lakosságnak, így közvetlenül, életszerűen leginkább ők élik meg ezeket a problémákat, és ezeknek a gondoknak a felvállalásában eddig is oroszlánrészt vállaltak. A törvényjavaslatban mindenképpen helyes nek tartjuk, hogy prioritást kap a várható szociális problémák kezelése. (10.20) Tudjuk azt, hogy a lehetőségek és a valós helyzet között még ezzel is éles ellentmondás áll fenn, hiszen valamennyi szociá lis gondot, valamennyi szociális problémát az ország jelenlegi helyzetéből kiindulva a gazdaság, a költségvetés helyzete alapján nem tudunk megoldani. Azonban mindenképpen törekednünk kell arra, hogy a szociális válságkezelés hatásfoka jobb legyen az előző eknél. Azok a pénzek, amelyeket az önkormányzatok is megkapnak szociális normatívákban és a tervezetben új tartalmú normatívákkal, nagyobb hatásfokkal érvényesüljenek. Az előző időszakban gyakorta volt tapasztalható az, hogy különböző célfeladatokra elkülö nített alapokból, szociális alapokból pénzeket igényelhettek, pályázhattak az önkormányzatok, amelyek helyenként erősen meghaladták a tényleges és a reális igényeket, és nagyon szép szó az, hogy rászorultsági elv, de az önkormányzatok ezekben az esetekben bizony eléggé bőkezűen bántak a forrásokkal, csak ne kelljen azokat a megmaradt segélyeket újra visszautalni a szociális minisztériumba. Tehát különösen problémásnak látom azt a rászorultsági elv érvényesítésénél, amely mondom, egy nagyon szép elv, el is f ogadható számomra, de egy nagyvárosban, egy olyan településen, ahol a hivatal alkalmazottai kevésbé ismerik a lakosság helyzetét egyénenként, a munkateher olyan, hogy a szociális ügyintézők adminisztratív leterheltsége miatt nem jut idő tényleges környezet tanulmányok végzésére; inkább kikerülik a konfliktusokat, és sokszor a döntéseik nem tükrözik ennélfogva a valós helyzetet. Solt Ottilia beszélt arról a konfliktusról, amelyik a biztosítási jogon nyugdíjjárandóságból élő lakossági rétegek és azok között fe szül, akik a különböző szociális gondoskodásokból, akár több csatornán is igénybe veszik a szociális gondoskodást az önkormányzatnál, és irritáló, a lakosság egyes rétegeit is ezáltal szembefordítja. Különösen kis településekre, kisvárosokra jellemző ez az eset. Én azt gondolom, hogy a szociális törvényben normatívabb, és a valós helyzethez jobban igazodó ellátási formákat kell a jövőben kitalálni, hiszen a gond az, hogy a lakosság, az egyén valós jövedelmi helyzetét nemhogy az APEH és az adóhatóság nem ism eri, hanem az önkormányzatok szociális ügyintézői számára is sokszor megoldhatatlan feladványt jelent ennek a megítélése. A helyi adókról szóló törvényjavaslat vitája során szó volt itt ebben a Házban arról, hogy az önkormányzatok területén beszedhető adók és egyéb bevételek súlya a törvényjavaslat szerint 1993ban növekszik, mintegy továbbfejlesztve, erősítve az önkormányzatiság jellegét. A helyi adókról szóló törvény egyidejű módosításával feloldott kedvezmények és egyéb korlátok, valamint a forrásátrende zés teret biztosít az önkormányzatok saját rendeletével megalkotható helyi
