Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 9. hétfő, az őszi ülésszak 23. napja - A földrendező bizottságok feladatairól és hatósági jogköréről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos):
1767 Ezzel semmiképpen sem kívánom azt mondani, hogy ez mind a háromezeregynéhányszáz településre jellemző. De azt szíves megfontolásra kell ajánlanom, hogy ha ma akár csak egy településen is – de sajnos többről van szó – vonakodnak a helyi lakosok attól, hogy egy kisebb felelősséggel és következménnyel járó földrendező biztottsági munkában részt vegyenek, akkor legalábbis vélelmezhető, hogy a hatósági jogkör és a konkrét földkijelölést prognosztizálhatóan kísérő elég edetlenségek a tekintélyt élvező, megfontolt embereket elriasztják a bizottságban való részvételtől. Ha viszont a helyi önkormányzatot kötelezné a törvény e bizottságok létrehozására, úgy fennáll a lehetősége annak, hogy kényszerhelyzetében olyan helyi lak osokkal töltené fel e bizottságokat, akik nem élvezik a részaránytulajdonosok bizalmát. A kérdést úgy is fel lehetne tenni, hogy a kárpótlási és az átmeneti törvénynek a földtulajdonlással öszszefüggő, kétségtelenül átgondolatlan, illetve hiányos rendelke zéseinek következményeit átháríthatjuke a falura, kitehetünke hattíz tiszteletre méltó embert a részaránytulajdonosok haragjának azért, mert az ő tulajdonukat a leggyengébb aranykoronás vagy a falutól a legmesszebb fekvő földdarabon jelölték ki. (19.50 ) És kitehetjüke az integritásukat féltve őrző helyi önkormányzatokat annak, hogy a bizottság földkijelölésével elégedetlen tulajdonosok tőlük is megvonják a bizalmat, az új választásokon pedig a szavazatokat is – az általuk létrehozott bizottság számukra kedvezőtlen döntései miatt? Úgy gondolom, ezt nem tehetjük meg, és nincs is olyan szükséghelyzet, amely erre a kényszerű lépésre késztethetne. Éppen ezért, a földrendező bizottságokról szóló képviselői törvényjavaslatból én csupán a megoldás szándékát tud om támogatni, a megoldás módját nem. Megbocsátja nekem Szabó Lajos képviselőtársam, hogy a törvényjavaslat címe számomra azt sugallja, mintha az előterjesztő fontosabbnak tartaná a földrendező bizottság mint intézmény és mint politikai ígéret törvénybe ikt atását, mintsem a tulajdonosi rendelkezési jog talaján álló megoldás kimunkálását. A törvényjavaslattal ellentétben én azt támogatom, hogy vegyük ismét sürgős tárgyalásba az úgynevezett földtörvényjavaslatot, és annak keretei között – módosító indítványok útján – találjuk meg azt az alkotmányos megoldást, amely nem vonja kétségbe a hagyományos részaránytulajdonosok és a több százezer új részaránytulajdonos tulajdonosi mivoltát. Olyan megoldást támogatok, amely a Polgári Törvénykönyvnek a közös tulajdonra vontkozó szabályainak alapulvételével elvitathatatlanná teszi az egyes földdarabok, táblák, földalapok tulajdonosi közösségének döntési jogosultságát a konkrét tulajdonuk kijelölésében, és ennek a döntési jognak a gyakorlását a törvény azzal segíti elő, ho gy felhatalmazza, illetve ösztönzi a részaránytulajdonosokat egy általuk választott tulajdonosi képviseleleti fórum létrehozására. Vitára és elégedetlenségre még így is számíthatunk, ez azonban a tulajdonostársak vitája lesz. Az pedig – a hatályos Polgári Törvénykönyvünk szerint is – egyrészt természetes jelensége minden tulajdonközösségnek, másrészt a nyilvánvaló érdeksérelmek bírói úton orvosolhatók. Az elmondottakat azzal ajánlom képviselőtársaim szíves megfontolására, hogy meggyőződésem, a döntésünknek üzenetértéke lesz: több százezer hagyományos és új részarányföldtulajdonos az önök döntéséből fogja kiolvasni, hogy valóban tulajdonosae annak a 30 vagy több aranykoronának, amelyet 30 évvel ezelőtt bevinni volt kénytelen a szövetkezetbe, vagy amelyet ö rökölt, vagy amelynek tekintetében az átmeneti törvény alapján az elmúlt hónapokban szerzett tulajdonjogot. Köszönöm szíves figyelmüket. ELNÖK (Dornbach Alajos) : Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Az előterjesztőt, Szabó Lajos képviselő urat soron kívül illeti a szó – ő következik. Felszólaló: Dr. Szabó Lajos (FKgP)
