Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 9. hétfő, az őszi ülésszak 23. napja - A földrendező bizottságok feladatairól és hatósági jogköréről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - GLATTFELDER BÉLA (FIDESZ)
1762 földtulajdonrendezés kérdéseinek egy jelentős körét a földtörvényben kellene szabályozni. Egyébként a részaránytulajdonra vonatkozóan a Kormány által beterjesztett földtörvénytervezet is jelentős szabályokat tartalmaz, amelyek egyébként nem hangolhatóak össze azokkal a szabályokkal, amelyeke t ez a törvény próbál most megfogalmazni. Tehát valamelyiket el kell hagyni. Ezért tényleg szerencsés lenne, hogyha itt lenne most a teremben a földművelésügyi miniszter, és tudna arról nyilatkozni, hogy a Kormánynak milyen tervei vannak az általa beterjes ztett földtörvénnyel. Egyébként, különben azt hozzáteszem: nagyon érdekelne, hogy a Kormány nem kívánjae esetleg véletlenül visszavonni a földtörvénnyel kapcsolatos javaslatát, azt alapvetően átdolgozni, hiszen a bizottsági vitában ezzel a törvénnyel szem ben igen alapos kifogások merültek föl. Most már majdnem egy hónapja áll ez a törvény a Parlament előtt. Egy hónapja gyakorlatilag nem tárgyalunk erről a törvényről. Tehát jó lenne tudni, hogy most végül is mi történik a Kormány berkeiben. A másik kérdés, amit már említettem, hogy a törvényjavaslat azt célozza, hogy az önkormányzat az utcáról – gyakorlatilag az utcáról – hoz, hívjon be embereket, ültesse be őket egy bizottságba, és utána adjon neki hatósági jogkört, amit én egyáltalán nem tudok elfogadni. E zzel szemben majd meg fogom említeni – akkor már elmondom most, ezzel szemben – én azt tartanám elfogadhatónak, hogyha a különböző földalapokban érdekeltekből hoznának létre különböző csoportokat, amelyek utána egyezkedhetnének, és lehet, hogy bizonyos jel entős jogkörökkel rendelkezhetnének, de hogy csak úgy behívjunk az utcáról embereket, én ezt nem tartom elfogadható megoldásnak. Nem tartom elfogadható megoldásnak jogi szempontból sem, és morálisan sem tartom elfogadhatónak, hogy embereket behívjunk az ut cáról, és olyan feladatra adjunk nekik jogosítványokat, amelynek a hatalmas nagyságával egyébként nincsenek is tisztában, és tulajdonképpen nem is teljesen értem, hogy milyen alapon szólhatnának ők bele ilyen rendkívül fontos tulajdonjogi kérdéseknek az in tézésébe. Az ideiglenes földhasznosítás nyilvánvalóan korlátozza a szövetkezetek tulajdonosi jogait, méghozzá a használathoz fűződő tulajdoni jogosítványokat korlátozza. Az Alkotmánybíróság állá spontja szerint a tulajdoni viszonyok akkor korlátozhatóak, hogyha ezek arányosak, és hogyha valamilyen kényszerítő okból történnek. Ha megvizsgáljuk a törvényjavaslatot, kiderül, hogy itt sem az arányosság nem áll fönn, hiszen nem csupán a műveletlen terü letek tulajdoni jogát kívánja korlátozni, hanem az összes kárpótlási célra kijelölt földterület esetében a tulajdonosi jogosítványokat korlátozni kívánja. Tehát semmifajta arányosságról beszélni nem lehet. És a kényszerítő ok sem áll fönn, hiszen a kénysze rítő ok alatt az Alkotmánybíróság azt érti, hogy ha valamelyik másik alkotmányos jog védelme kívánja meg egy másik alkotmányos jognak a korlátozását. Nyilván itt erről sem lehet beszélni. Tehát alkotmányjogi szempontból én az egész 3. §t elvetendőnek tart om. Legnagyobb örömömre a Földművelésügyi Minisztérium bizottsági ülésén megjelent képviselője hasonlóan vélekedett, úgyhogy remélem, hogy legalább ebben a súlyos problémában a teljes elvetés mellett fognak szavazni a kormánypárti képviselők, és így legalá bb a törvényjavaslat legdurvábban alkotmányellenes részét ki lehet majd venni ebből a javaslatból. Mi a teendő, mit kellene csinálni? Amit eddig elmondtam, az talán nagyon is kemény kritikának tűnt, azonban nem kívánom véka alá rejteni, hogy én a törvényja vaslat alapvető céljaival egyetértek, és nagyon örülök, hogy végre elkezdtünk ezekről a kérdésekről gondolkodni. Azonban két gond van. Egyrészt kiderült, hogy azok a technikák, amelyeket a törvényjavaslat alkalmazni kíván, nem jók. Tehát így nem lehet csin álni. Másrészt pedig nem értek azzal egyet, hogy ezt most kellene csinálni. Szerintem meg kellene várni, míg a kárpótlás végrehajtódik, míg legalább a földtulajdon kérdésében a kárpótlási folyamat véget ér. Nyilván ez olyan módon, ahogy eddig történt, nem lesz eredményes, hiszen Szabó Lajos képviselőtársam is említette, hogy a kárpótlást jelenleg a Kárpótlási Hivatal olyan rendkívül lassan hajtja végre, hogy az szinte kivárhatatlan.
