Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 9. hétfő, az őszi ülésszak 23. napja - A földrendező bizottságok feladatairól és hatósági jogköréről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Dornbach Alajos): - ZSIROS GÉZA, DR. a mezőgazdasági bizottság elnöke:
1753 Hogy mit mondtak el mellette és ellene a képviselőtársaim, akár az ellenzék vagy a koalíció részéről, nem hiszem, hogy az a Ház elé kívánkozna. (18.40) Viszont néhány főbb gondolatot mindenképpen elmondok. Kezdjük talán azzal, hogy a kárpótlási igényt bejelentettek alapján ismert, hogy 1,8 millió hektárt érintett az az igé ny, amit visszakértek, illetve amire kárpótlást jelentettek be. Október végéig a magyar állampolgárok ebből az 1,8 millió hektárból 24 ezer hektárt vehettek birtokba, tehát a kárpótlási földalap 2%át sem. És mint ismeretes, a kárpótlási Ies törvényt már múlt év augusztusában elfogadtuk, illetve hatályba lépett. Ennyit sikerült teljesíteni ez idő alatt. Nem biztos, hogy ez csak a törvényalkotás vagy a kárpótlási hivatal hibája. Több összetevője van ennek, nem hiszem, hogy ezt most bárki keresné vagy szándé kozna keresni. Bár megjegyzem, hogy a bizottsági vita alatt az ellenzék indítványozta, sőt Glattfelder Béla képviselőtársam részéről egy külön indítvány volt arról, hogy a kárpótlás folyamatát egy albizottság vizsgálja, egyrészt a Ház megbízását élvezve és ezt az egész folyamatot kísérjük figyelemmel. Glattfelder képviselőtársam ezt az indítványát e téma kapcsán megismételte a bizottsági vita alatt. Másfelől Szabó Lajos képviselőtársamnak az indítványát háromszor át kellett dolgoznia, mert mindig visszaadtu k, nem szakmai – és nem elsődlegesen szakmai – , hanem jogi problémák és koherenciaproblémák miatt. Mik voltak ezek, amit végül is megoldott, illetve részben helyére tett? Az egyik az, hogy a földrendező bizottság tagjait kiegészíti a törvényjavaslat a rész aránytulajdonosokkal, mintegy 36 fővel. A másik az, hogy két albizottsági összetétel van, egyrészt a kárpótlásra jogosultak, másrészt a részaránytulajdonosok. A harmadik pedig: érdemi észrevétel volt arról, hogy a földrendező bizottsági tagok mondjuk ne m bírnak olyan gyakorlati tapasztalattal az államigazgatás területén, hogy megfelelő szintű határozatokat tudnának hozni. Éppen ezért az államigazgatási eljárási gyakorlati tapasztalattal rendelkező állampolgárnak is részt kell vennie ebben a munkában. Ez a három pont volt az, ami fő észrevételként elhangzott és ezeket a problémákat az indítványtevő megoldotta a javaslatában. Nos, milyen főbb észrevételek voltak, melyek a törvényjavaslat ellen szóltak? Az egyik SZDSZes képviselőtársunk, akinek a választókö rzetében – ha jól emlékszem – 37% az erdő (Közbeszólás az SZDSZ soraiból: 36.) köszönöm a kijavítást, 36, ami nem kevés, ő joggal tette fel azt a kérdést, hogy miután termőföld és termőföld között nincs különbség – mert nem is lehet – , tehát amiben ültetvé ny van, szőlő, gyümölcsös vagy erdő, azt hogyan lehet ideiglenesen ingyenes használatba adni mondjuk egy évre, és azon idő alatt – ha jól emlékszem, ő azt mondta, hogy – "kiherélhetik" a területet, mármint az erdőt. Tehát az ingyenes földhasználatba adásná l ez mint probléma felmerül az erdőnél, természetesen Szabó Lajos képviselőtársam arra utalt, hogy esetleg annak kell ingyenes használatba adni, aki majd arra a területre licitálni akar. És mi van akkor, ha ezt nem sikerül úgy megoldani, ahogy az ésszerű? Vitathatatlan, hogy ez egy gyakorlati probléma. A másik észrevétel az ingyenes földhasználattal kapcsolatban az ellenzék részéről akként hangzott el, hogy az ingyenes földhasználatba adás a tulajdonjog korlátozását jelenti. Ugyanis jelenleg még a termelősz övetkezetek tulajdonában van a kárpótlási föld is, és ha a tulajdonost ebben a jogában, tehát a földhasználati vagy a rendelkezési jogában korlátozzuk, akkor ez mindenképpen gondot jelent és alkotmánysértés.
