Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 9. hétfő, az őszi ülésszak 23. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat és az 1992. évi költségvetés alakulásáról, az államháztartás helyzetéről szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának lezárása - A helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - WEKLER FERENC, DR. a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
1738 önkormányzatokat, hogy a '93. évi céltámogatás igénybejelentését meg kell tenniük a ugusztus 19éig. Abban az esetben, ha ezt nem teszik meg, nem lesz módjuk arra, hogy újabb igényeket nyújtsanak be a későbbiek folyamán, illetve hogy a benyújtott igényeket kiegészítsék. Ez a levél annak ellenére született, hogy semmi nem jogosította fel ú jfent a Belügyminisztériumot arra, hogy parlamenti felhatalmazás nélkül az önkormányzatoktól a céltámogatási pályázatokat bekérje. Úgy tűnik, a Belügyminisztérium saját hatáskörben rájött arra, hogy ez a levél nem tartható, és ezért szeptember 4én egy úja bb levelet küldtek az önkormányzatoknak, amelyben az előbbivel ellentétben arról tájékoztatják őket, hogy az új, az augusztus 19ei határidő csak egy igényfelmérési határidő volt, és lehetőség lesz újabb igények és pótlások benyújtására. (17.00) A két levé l közti időszakban viszont az történt, hogy az önkormányzatok a nyár kellős közepén – kapkodva – összehívták az önkormányzati testületeket, szakértői véleményeket, szakértői anyagokat gyűjtöttek be, és igyekeztek a 19ei határidőnek megfelelni. Emellett mé g öt másik levél is született, amely a levélíró szándékai szerint magyarázta, illetve másként magyarázta az 1993. évi céltámogatási lehetőségeket. Ennek ismeretében azt kell mondani, hogy a benyújtott törvénytervezet szándékai támogatandók. Támogatandó az, hogy ezen a helyzeten változtatni kíván a kormányzat, és azt gondolom, hogy ezt a változtatást támogatni kell. Más kérdés az, hogy mennyi realitása van annak, hogy a céltámogatás, a céltámogatás rendszere ebben az évben, ebben az időszakban – éppen a költ ségvetés időszakában – megváltoztatható. Az előbb Fekete Pál képviselőtársam arra hívta fel a figyelmet, hogy a költségvetés a tavalyi évhez képest több pénzt javasol céltámogatásra fordítani, mint amennyit az előző évben az önkormányzatok kaptak. Várom az t, hogy a költségvetésben döntés szülessék ezekről a pénzeszközökről. Azt is szeretném jelezni, én már hallottam olyan hangokat is, hogy ebből az összegből le kell vonni, el kell vonni, és más területre kell fordítani ezeket a pénzeszközöket. A céltá mogatási törvénynek ez az egyik alapvető hibája az én véleményem szerint – mármint az, hogy elveket természetesen meg tud határozni a céltámogatási törvény, de a 8. § (2) bekezdése értelmében a mindenkori költségvetés dönti el, hogy milyen és mennyi pénzt használunk fel a céltámogatások támogatására. Ha ez a paragrafus benne marad a törvényben, akkor azt gondolom, nem változik semmi az előző rendszerhez képest, az előző időszakhoz képest: a mindenkori költségvetés függvényében a mindenkori kormányzat bármil yen módosítást eszközölhet a most elfogadásra kerülő céltámogatások tekintetében. A célkitűzés – mondom még egyszer – támogatandó. Az is támogatandó, hogy hosszabb időre kiszámíthatóvá tegye az önkormányzatok számára azt, hogy milyen beruházásokat érdemes előkészíteni, milyen beruházásokat érdemes elindítani, és ehhez a költségvetés várhatóan milyen támogatást nyújt. A gondot – mondom még egyszer – az okozza alapvetően, hogy erre semmilyen garancia nincsen – akkor sincs garancia, hogyha a beterjesztett törv ényjavaslat azt irányozza elő, hogy a most elfogadandó céltámogatási pályázatok, amiket márciusra kell benyújtani, három évre előre meghatározzák azt hogy milyen célokat támogat az Országgyűlés, és a Kormány hatáskörébe utalja, hogy az e céloknak megfelelő pályázatokat elbírálja, és eldöntse azt, hogy melyik település kap ezen célok alapján támogatást. Én azt gondolom, hogy a három év önmagában is megkérdőjelezhető, ugyanis egy parlamenti ciklusváltás időszakában történik a három év meghatározása, és nemcsa k a Parlamentben változhatnak az erőviszonyok és változhatnak a célok, hanem az önkormányzatokon belül is – ugyanis a három évbe beleesik az új önkormányzati testületek felállítása is. A másik elgondolkodtató – a már Fekete Pál által is említett – lehetősé g az, hogy az önkormányzatoknak folyamatosan lehetőségük nyílik a pályázatok benyújtására, de ezek elbírálásának határideje március 14e, illetve a címzett támogatások esetében április 14e. Ez a
