Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 9. hétfő, az őszi ülésszak 23. napja - A Magyar Köztársaság 1992. évi pótköltségvetéséről szóló törvényjavaslat és az 1992. évi költségvetés alakulásáról, az államháztartás helyzetéről szóló országgyűlési határozati javaslat együttes általános vitájának lezárása - A helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - FEKETE PÁL (MDF)
1736 legjelentősebb újdonsága a jelen törvényhozásnak, beruházásaikhoz nélkülözhetetlen támogatást nyújt az önkormányzatoknak. Tegyük hozzá, hogy a céltámogatás egyedül csak nálunk, Magyarországon – az önkormányzati törvény értelmében – alanyi jogon jár. A törvényhozás, az előkészítés és a végrehajtás bizonytalanságai éppen ebből fakadnak, hölgyeim és uraim, pá rosulva a kormányzat, az önkormányzatok és a Parlament e kérdésben érthető járatlanságával. 1. Abból származott az esetlegesség, hogy az Országgyűlés még nem döntött a támogatandó célokról és a támogatási arányokról, de a kormányzati szervnek előzetesen má r fel kellett mérnie, az önkormányzatoknak pedig jelezniük kellett az igényeket. Az újabb célok elfogadása, majd az igényjogosultságot alátámasztó okmányok pótlása csak bokrosította a végrehajtás teendőit és szaporította megkérdőjelezhető lépéseit. 2. A le gsúlyosabb dilemma pedig abból adódott, hogy az igények sorra meghaladták a költségvetésben rendelkezésre álló összegeket, s a lefaragás, a szűkítés, a kiegyenlítés kísérleteit az önkormányzati törvényben kimondott alanyi jogosultság eleve kérdésessé tette . 3. A leglátványosabb meghasonlások pedig abból fakadtak, hogy a címzett és céltámogatások településenkénti odaítéléséről a döntést a Parlament – anélkül, hogy ténylegesen döntési helyzetben lett volna – magának tartotta fenn. Az eredmény – emlékszünk még rá – kudarcos végszavazás, indokolatlan kivételezés. 4. Alapvetően indokoltnak tekinthető viszont az a felvetés, miszerint a támogatási rendszer gyengéje, hogy éppen azok a települések nem juthatnak beruházási céltámogatásokhoz, amelyek pedig leginkább rá lennének szorulva: hátrányos helyzetben lévő kistelepülések, amelyek a pályázathoz megkívánt saját forrással sem rendelkeznek. 5. Végül nem feledkezhetünk meg annak számbavételéről sem, hogy a címzett és céltámogatások központi összegeit a felhasználók tö bb esetben felelőtlenül kezelték, törvényi szankciók híján büntetlenül, a pénzszórás, az úri túlköltekezés riasztó eseteit szolgáltatva, mint azt a Számvevőszék vizsgálati adatai és megjegyzései tanúsítják. Tisztelt Képviselőtársaim! A két év tapasztalatai alapján elkészült új törvénytervezet – 6393as számmal – összegező, átfogó rendszerben jórészt kiszűri az eddig jelentkező feszültségeket, ellentmondásokat és esetlegességeket. (16.50) 1. Noha az induló új támogatások köreiről, céljairól és arányairól hár om évre szólóan csak most fogunk dönteni, s noha igényeiket az önkormányzatoknak augusztus 19ig már be kellett nyújtaniuk, a tervezet a továbbiakra nézve az ellentmondás föloldását tételezi. Előre megadja az igénybejelentések dátumát; a címzett támogatáso k esetében április 14ét, a céltámogatásokra érvényesen március 14ét jelölve meg. A céltámogatásoknál ugyanis a feltételek meglétét igazoló dokumentumokat a TÁKISZoknak számba kell venniük, hogy az esetleges és szükséges hiánypótlás júniusig megtörténhes sék. Kiiktatódik így minden gyanús, rejtett vagy félnyilvános határnap a hiányzó okmányok pótlására. Minden határidő törvényben rögzített, állandó és előre tudható. 2. A legfeszítőbb ellentmondás föloldására, a megalapozott, igazolt igények és a rendelkezé sre álló költségvetési összeg közelítésére és megfeleltetésére a törvénytervezet szinte minden lehetséges és rendelkezésre álló megoldást felsorakoztat. A 8. § (2) bekezdésében az új induló céltámogatások körének – kormányjavaslatra – országgyűlési szűkíté séről, a támogatási arányok módosításáról, illetve az induló beruházások esetében a támogatási rendszer működtetésének felfüggesztéséről van szó. A (3) bekezdésben költségvetési fedezet híján az igényteljesítés részbeni átgördítéséről a következő esztendőr e. Meglehet, hogy a súlyos fedezethiány szükségessé teszi a szűkítést, módosítást, felfüggesztést is, az igényteljesítés következő évre halasztott fedezetbiztosítása a megnyugtatóbb s így a szorgalmazandóbb megoldás. Annál is inkább, mert ez áll összhangba n a
