Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 9. hétfő, az őszi ülésszak 23. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP)
1722 Köszönöm szíves türelmüket, figyelmüket. (Taps.) Határozathozatal ELNÖK (Szabad György) : Kös zönöm. Tisztelt Országgyűlés! A házbizottság korábban hozott általános érvényű állásfoglalása alapján javaslom az Országgyűlésnek az önálló indítvány napirendre tűzését. Határozathozatal következik – most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Ország gyűlés 181 szavazattal, 24 ellenében, 20 tartózkodás mellett a javaslatot napirendjére tűzte. Az előterjesztők a sürgősség kimondását is kérték – most erről fogunk szavazni. Újabb határozathozatal következik. Most kérem szavazatukat a sürgősség kérdésé ben. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 174 szavazattal, 34 ellenében, 20 tartózkodás mellett a javaslat tárgyalására kimondta a sürgősséget. Gáspár Miklós képviselőtársunk, a Kereszténydemokrata Néppárt részéről, sürgős tárgyalást kérve önálló indítván yt nyújtott be az 1956. október 23át követő időszakban Magyarországon elkövetett, az emberiség békéje és biztonsága elleni bűncselekmények büntethetőségéről 7365ös számon. Az előterjesztést kézhez kapták képviselőtársaim. Gáspár Miklós képviselő urat ill eti a szó. Felszólaló: Dr. Gáspár Miklós (KDNP) GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A jelen benyújtott törvényjavaslat "Az 1956. október 23át követő időszakban Magyarországon elkövetett, az emberiség békéje és biztonsága elleni bűncselekményekről" címet viseli. A törvényjavaslat egyik előzménye, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt 1992. szeptember hónapban feljelentést kezdeményezett a Mosonmagyaróváron 1956. október 26án történt tömegmészárlás elkövetői ellen: háborús, bé ke és emberiség ellen elkövetett bűncselekmények miatt. A feljelentés ügyében eljáró győri katonai ügyészség a nyomozás teljesítését "büntethetőséget megszüntető elévülés" okából megtagadta, a Katonai Főügyészség pedig a Győri Katonai Ügyészség határozatát helybenhagyta. Az ügyészség említett határozataival természetesen jogilag sem értünk egyet, és mindez meggyorsította abbéli törekvésünket, hogy a most szóban forgó törvényjavaslat megszülessék. A törvényjavaslat az alábbiakból indul ki: Az 1956os magyar forradalom és szabadságharc leverése háború, külföldi fegyveres agresszió során történt. A magyar nemzet forradalmának és szabadságharcának leverésében a Szovjetuniónak magyar állampolgárok is segítséget nyújtottak. A fegyveres beavatkozás tényét, illetőle g a Magyarországot ért fegyveres beavatkozást, valamint az azt követő megtorlást az ENSZ – azaz a Nemzetek Közössége – 1956 és 1962 között számos alkalommal is megállapította és elítélte. A háború és a rá következő megtorlás során az emberiség békéje és bi ztonsága elleni bűncselekményeket követtek el, amely bűncselekmények megbüntetését a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai kötelezően előírják. (15.50) A Magyar Köztársaság Alkotmánya a 7. §ában elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szab ályait. Végül az emberiség békéje és biztonsága elleni bűncselekmények az 1968ban New Yorkban kötött és az 1971. évi l. számú törvényerejű rendelettel kihirdetett nemzetközi egyezmény értelmében elévülhetetlenek, az 1966ban, az ENSZ által elfogadott polg ári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmánya értelmében pedig, amelyet az 1976. évi 8. számú törvényerejű rendelet hirdetett ki, e bűncselekményekre nem érvényes a törvény visszaható hatályának a tilalma.
