Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 9. hétfő, az őszi ülésszak 23. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György):
1723 A hivatkozott egyezségokmány harmadik része 15 . cikkelyének második pontja ugyanis kimondja, hogy valamely személy bíróság elé állítható és megbüntethető olyan cselekmény miatt, amely elkövetése idején a Nemzetek Közössége által elismert általános jogelvek szerint bűncselekménynek minősült. A most ben yújtott törvényjavaslat az ENSZ nemzetközi jogi bizottsága által 1991ben elfogadott és az ENSZ közgyűlése által tudomásul vett, az emberiség békéje és biztonsága elleni bűncselekményekről szóló kódextervezet szövegén alapul. A törvényjavaslat első három f ejezete lényegében az ENSZ nemzetközi jogi bizottsága által megalkotott szöveg átvétele, amely az általános elvekről és az emberiség békéje és biztonsága elleni egyes bűncselekményekről szól. A negyedik fejezet eljárásra vonatkozó rendelkezései pedig részb en tartalmazzák a hivatkozott ENSZbizottság által megalkotott szöveget. Az egyik legfontosabb eljárásjogi rendelkezés, hogy a sértett jogosult magánvádat előterjeszteni, ha az ügyész a nyomozást megtagadja, nem emel vádat, vagy azt az eljárás során elejti . A jelen törvényjavaslat rendelkezéseinek egy részét ugyanakkor a hatályos magyar jog is tartalmazza. Az igazságtétellel kapcsolatban a Kormány és Zétényi Zsolt képviselő úr is készített és nyújtott be törvényjavaslatot. Véleményem szerint mindhárom törvé nyjavaslat ugyanazt a problémakört, de más szempontból közelíti meg, egymást kiegészítik, és elfogadásuk esetén a jogalkalmazó választhat, hogy melyiket alkalmazza. A jelen törvényjavaslat fő differenciaspecifikája, hogy lényegében a Nemzetek Közösségének jogi bizottsága által 1991ben megalkotott kódex vonatkozó rendelkezéseit ülteti át a magyar jogba. E törvénykönyv a szóban forgó bűncselekmények tekintetében a legteljesebb körű szabályozást adja, úgy, hogy összefoglalja, kodifikálja az emberiség békéje é s biztonsága elleni bűncselekmények terén a nemzetközi jogban a II. világháború óta végbement fejlődést. A törvényjavaslat nemzetközi jogi alátámasztással vitathatatlanná teszi, hogy Magyarországon 1956ban külföldi fegyveres agresszió volt, és ennek során , valamint azt követően büntetendő cselekményeket követtek el. A törvényjavaslat hatálya az 1956. október 23ától 1963. április 3áig, a közkegyelmi rendelkezésig elkövetett bűncselekményekre terjed ki. E bűncselekmények mind a mai napig feltáratlanul és b üntetlenül maradtak, sértik a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályait, akadályozzák a társadalom megbékélését és a jogállam méltóságának maradéktalan érvényre juttatását. Mindezek alapján kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy szíveskedjék a törvény javaslatot sürgős tárgyalással napirendre venni. Köszönöm a türelmet. (Taps.) Határozathozatal ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! A házbizottság korábban hozott általános érvényű állásfoglalása alapján javaslom az önálló indítvány napi rendre tűzését. Határozathozatal következik. Kérem befáradni a folyosóról. Most kérem szavazatukat. (Szavazás.) Köszönöm. Az Országgyűlés 154 szavazattal, 35 ellenében, 9 tartózkodás mellett az önálló indítványt napirendjére tűzte. Az előterjesztő sürgőssé g kimondását kérte. Most erről fogunk szavazni. Kérem a Ház határozatképességének biztosítását. Határozathozatal következik. Most kérem szavazatukat a sürgősség tekintetében. (Szavazás.) További határozathozatalok is következnek, hívom fel a jelenlévők fig yelmét. Az Országgyűlés 140 szavazattal, 51 ellenében, 17 tartózkodás mellett a tárgyalásra kimondta a sürgősséget. Döntés képviselői önálló indítvány napirendre tűzéséről
