Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 9. hétfő, az őszi ülésszak 23. napja - Napirend előtt - ELNÖK (Szabad György): - ZIMÁNYI TIBOR, DR. (MDF)
1715 Tehát a Megbékélés Alapítvány nem a szabadságharcosokról beszél, mert akkor azonnal kiderül, hogy a barikád egyik oldalán a magyar szabadságharcosok harcoltak és estek el: de kiknek a g olyóitól? A szovjet hatalom segédcsapatainak a golyóitól. Mit akar ez a Megbékélés Emlékmű létrehozni? Nem kevesebbet, mint hogy egyetlen emlékművel akar tisztelegni a szabadságharcosok hősi halála előtt és azok előtt, akik a szovjet által fenntartott dikt atúrát védve lőtték le a szabadságharcosokat. Mert emlékművet emelni a szabadságharcosok tiszteletére, akik az életüket adták, amikor a függetlenségért kellett, ez igen, ez kötelessége az utókornak. De hol emeltek emlékművet a hazaárulóknak, akik a mi eset ünkben képesek voltak fegyverrel harcolni a szovjet diktatúra fenntartásáért? És ezzel közreműködtek abban, hogy lehetővé váljék az ország majd négy évtizedes további megszállása és a rettenetes kádári terror, amely a kivégzések terén – és ezt nem lehet el égszer hangsúlyozni – tízszeresen túltett Haynauén. A forradalom szót bizonyára azért használják, mert azt a benyomást akarták kelteni, mintha itt polgárháború lett volna. Nagyon egyértelműleg le kell szögezni, hogy Magyarországon '56ban nem polgárháború volt, hanem az idegen megszállás elleni szabadságharc. Tudom, hogy előszeretettel hozzák fel a spanyol példát. Erre viszont csak azt tudom mondani, hogy erre csak az hivatkozik, akinek nincs semmi érdemi érve. Az óriási különbség az – szinte szégyellem, ho gy ezt újra és újra el kell mondanom – , hogy Spanyolországban valóban polgárháború volt, és bármely fél győzött volna, az ország nem került volna idegen megszállás alá, idegen érdekek kiszolgálására nem kényszerült volna. Nézzük a megbékélés szót! A megbék élés lelki kategória. Kívánom mindenkinek, hogy akármilyen sérelem érte, tudjon felülemelkedni saját lelki nyugalma érdekében is. A megbékélést teológiai kategóriában fogták föl feltehetően az egyházak képviselői is, és a krisztusi megbocsátás szellemében csatlakoztak a Megbékélés Alapítványhoz. Ezzel én is teljesen egyetértek, bennem sincs semmi gyűlölet, semmi bosszúvágy vagy éppen megtorlási szándék, de azért mindennek van határa. Vallom én is, hogy a szabadságharc ellen harcolókat és elesetteket megille ti a család részéről a tisztességes eltemetés. De ez csak magánvégtisztesség lehet. De hogy még emlékművet kapjanak, ami az utókor megbecsülését, tiszteletét fejezi ki, az egyenesen felháborító. Ez az '56osok áldozatának a besározása lenne. Ezt soha nem l ehet elfogadni. Ez ellen minden demokratikus gondolkozó embernek tiltakoznia kell. Mi történt tulajdonképpen a Köztársaság téren? Nagy Imre kormánya október 28án feloszlatta az Államvédelmi Hatóságot. Az immár egykori ÁVOsok átöltöztek rendőr- és katonar uhába, és gyülekezni kezdtek a Köztársaság téri pártközpontban. Nyilvánvaló szándék az volt, hogy a győztes szabadságharc ellen egy bázist alakítsanak ki. Erre a gyülekezésre figyeltek fel a felkelők. Ez nem volt nehéz, hiszen provokatív céllal kilőttek a pártházból. Ez vezetett az ostromra és az utána következő eseményekre. A szabadságharc elleni próbálkozás súlyos kudarccal végződött. Ez volt lényegében az egyetlen próbálkozás a 23án megdöntött régi rend mellett. S éppen ezért választották ezt a teret a Megbékélés Emlékmű számára? Visszaélve az egyébként rokonszenvesnek tűnő megbékélés szóval?! Így akarják egybemosni a szabadságharc hőseit és a szabadságharcosok gyilkosait. Úgy tűnik, hogy sokan még e Parlament tagjai közül is elfelejtették már, hogy a sz abadon választott Országgyűlés első törvénye 1956 dicsőségéről szól. Ez, úgy érzem, mindannyiunkat kötelez '56 emlékének a megőrzésére. Márpedig akik egy emlékművel akarnak tisztelegni a szabadságharcosok emléke előtt és a szabadságharcosok leverői előtt, azok ezt a törvényt is súlyosan megsértik. A Dornbach Alajos által aláírt felhívásból az is kiderül, hogy november 2án megkoszorúzták a Kossuth Lajos téren lévő, az október 25ei áldozatok emlékére elhelyezett emlékműalapkövet. Ha létrejön a Köztársaság t éri Megbékélés Emlékmű, akkor ott a barikád másik oldalával együtt fognak megemlékezni a Kossuth Lajos téri gyilkos sortűz elkövetőiről is.
