Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 4. szerda, az őszi ülésszak 22. napja - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvényben a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló törvényjavaslat, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás meg... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
1710 A javaslatok által megteremtett felülvizsgálat maradéktalanul igyekszik kiküszöbölni a törvényességi óvás alkotmányellenes jellegzetességeit. Ennek megfelelően a felülvizsgálat a felek kezdemén yezésére kötelezően lefolytatandó eljárás, amit a javaslatban meghatározott rövidebb határidőn belül kezdeményezhetnek a felek. Az eljárásban a felek gyakorolhatják az őket megillető jogokat, az eljárás törvényes keretekben folyik és alakszerű határozattal zárul. A javaslatok, tehát a Kormány által előterjesztett javaslat a felülvizsgálati kérelmek elbírálására nem alkot új bírói fórumrendszert, és a felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. Ez kétségtelenül a legkisebb költségvetési többlet kiadással járó megoldás, és mivel az adófizetők pénzét legkisebb mértékben veszi igénybe, ideiglenes megoldásként – és ezt külön hangsúlyozom – támogatható. Az intézmény a legfelsőbb bírósági bírák munkaterhét növelni fogja, és pótlólagos bírói állásokat é s költségvetési kiadást igényel. Szigethy képviselőtársam már utalt arra, hogy erre vonatkozó módosulásokat nem látott a költségvetésben. Tekintve azonban, hogy a Legfelsőbb Bíróság másodfokú bíróság is, aggályos, hogy a Legfelsőbb Bíróság határozata ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmet – hasonlóképpen a törvényességi óváshoz – a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. A javaslatok szerint ilyen esetben a Legfelsőbb Bíróság 5 hivatásos bíróból álló tanácsban jár el, ez még akkor is aggályos, ha természetese n a másodfokú határozat meghozatalában részt vett legfelsőbb bírósági bíró ki van zárva a későbbi eljárásból. A felülvizsgálati eljárás jogintézménye a javaslatok szerinti megteremtésének Achillessarka. Tehát itt komoly problémák vannak. Az ellentmondás k iküszöbölésére elvileg megoldásként adódhatna a Legfelsőbb Bíróság és a megyei bíróságok közé beiktatni egy bírósági szintet – a korábbi ítélőtáblát – , amely másodfok a megyei szinten indult ügyekben. Ez esetben a Legfelsőbb Bíróság kizárólag felülvizsgála ti ügyekben járna el, azonban eldöntendő, hogy a helyi és a városi szinten indult ügyekben a felülvizsgálati szint az ítélőtábla vagy a Legfelsőbb Bíróság legyen. Tisztelt Ház! A tervezet a polgári perben lényegesen kiterjeszti a felülvizsgálati kasszációt és reformációt. A kasszáció kapcsán szeretném megjegyezni, hogy mivel az elmúlt heti, illetve két héttel ezelőtti vitát csak jegyzőkönyvből tudtam követni, nem voltam jelen ezen a vitán, és Gáspár Miklós képviselőtársam szövegébe valószínűleg elírás csúsz ott és "kasztrációt" lehet olvasni ennél a jegyzőkönyvi résznél. Én felhívom a figyelmét, hogy javíttassa ki, mert a kasztrációról egészen más összefüggésben szoktunk beszélni. A kasszáció megsemmisítést jelent a jogi nyelvben. Míg a törvényességi óvásnak megalapozatlanság vagy törvénysértés esetén volt helye, amely fogalmakat a legfelsőbb bírósági gyakorlat tölthetett meg tartalommal, addig a felülvizsgálat során a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet nem megalapozatlanság vagy törvénysértés esetén változ tathatja meg vagy helyezheti hatályon kívül, hanem jogszabálysértés esetén, amely az előbbieknél lényegesen tágabban értelmezhető kategória. (13.00) A büntetőperben viszont ezzel ellentétesen, a javaslat a felülvizsgálati eljárásban megsemmisíthető hatá rozatok körét lényegesen szűkíti a törvényességi óváshoz képest. A törvényességi óvás esetén bármely okból megalapozatlan vagy törvénysértő határozat hatályon kívül helyezhető vagy megváltoztatható volt, míg a felülvizsgálat során csak a javaslatban tétele sen felsorolt okok miatt lehet büntető ítéletet hatályon kívül helyezni vagy megváltoztatni, mégpedig akkor, hogyha az ítélet anyagi jogi szabálysértéssel született meg, valamint két másik eljárási szabálysértés esetén.
