Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 4. szerda, az őszi ülésszak 22. napja - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvényben a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló törvényjavaslat, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás meg... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VASTAGH PÁL, DR. (MSZP)
1711 Ennélfogva nem lehet hatályon kívül helyezni a jogerős ítéletet, ha egyéb eljárási szabálysértés történt, például megsértették az ártatlanság vélelmét, és nem lehet felülvizsgálati eljárásban sem felülmérlegelni az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást. A javaslat nem töri át, sőt megerősíti azt az elvet, hogy az elsőfokú bíróság mérlegelési körében megállapított tényállást jogorvoslattal támadni nem lehet. Megítélésem szerint ez a rendszer nem tesz eleget az alkotmánybírósági határozat már korábban idézett kívánalmának, miszerint a z új jogorvoslati rendszerrel ki kell küszöbölni az olyan helyzeteket, amelyek elsősorban a büntetőeljárásban a fellebbezéssel nem teszik megoldhatóvá bizonyos törvénysértések orvoslását. A javaslat szerint a büntetőeljárásban, a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ítélet megváltoztatására vagy megsemmisítésére lényegesen szűkebb körben van lehetőség, mint a másodfokú eljárásban. Míg a másodfokú eljárásban az elsőfokú ítélet megváltoztatható vagy megsemmisíthető megalapozatlanság miatt is, addig a felülviz sgálati eljárásban csak egyébként ritkán előforduló olyan eljárási szabálysértések esetén van helye felülvizsgálatnak, mint olyan, amikor a bíróság nem volt törvényesen megalakítva, az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akinek részvétele kizárt l ett volna, vagy nem volt mindvégig jelen a tárgyaláson, a bíróság hatáskörét túllépte, vagy más bíróság kizárólagos illetékességét sértette. Tisztelt Ház! A fenti jogászias fejtegetések a szélesebb közönség számára talán elvontnak tekinthetők. Egyéni képvi selőként és jogászként azonban naponta szembesülök olyan bírósági ügyekkel, ahol az állampolgár vagy a korábbi perbeli felek elégedetlensége jogos, de hiányzik az eljárási mód a hiba kiküszöbölésére. Ez a törvényjavaslat éppen erről szól, ezt a jogot kíván ja tágítani, és a jogkereső állampolgár elemi érdekeit szolgálja, ezért nagyon fontos. A fentiek alapján a Kormány törvényjavaslatát megfelelőnek tartjuk arra, hogy egy átmeneti helyzetben korlátozottan biztosítsa a jogkereső állampolgárok ilyen típusú jog ait. Ezért a FIDESZ részéről támogatjuk. Meggyőződésem azonban, hogy az Alkotmánybíróság által felállított alapelveknek csak részben felel meg a módosítás, még hogyha az igyekezet nyilvánvalóan látszik is rajta. A végső megoldás – mint azt már többen elmon dták a korábbi vitában – a magyar bírósági szervezeti és eljárási rendszer radikális és átfogó reformja lehet. Örülök, hogy ez a reformfolyamat – a miniszter úr szavai szerint – már elkezdődött az Igazságügyi Minisztériumban. Reméljük, hogy nem kell egy új abb alkotmánybírósági határidőre várni ahhoz, hogy ez a folyamat be is fejeződjön. A költségvetési kihatások növekedése nem megfelelő érv véleményem szerint ez ellen, hiszen az állam nap mint nap rengeteg pénzt pazarol el a jogkereső állampolgárok pénzéből amiatt, hogy a bírósági rendszer nem megfelelően működik. Jogállamot pedig csak jól működő bíróságokkal lehet létrehozni. Köszönöm a figyelmet. (Taps.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Még egy jelentkező van, gondolom, meg tudjuk ha llgatni, de kérdezem, hogy vane esetleg több jelentkező. Ezt azért kérdezem, mert fél kettőkor már bizottsági ülések kezdődnek. Tehát megadom a szót dr. Vastagh Pál képviselő úrnak, Magyar Szocialista Párt. Felszólaló: Dr. Vastagh Pál (MSZP) VASTAGH PÁL, DR. (MSZP) Köszönöm, Elnök Úr. Köszönöm a türelmüket, és a helyzethez illő tömörséggel fogom elmondani álláspontomat a beterjesztett törvényjavaslatról. Egy általános kérdéssel szeretnék elöljáróban foglalkozni, hiszen miután minden mindennel összefügg, ez a mostani törvényjavaslat szorosan egybekapcsolódik azokkal az elképzelésekkel, törekvésekkel, amelyek a magyar igazságszolgáltatás átalakításához, korszerűsítéséhez, jogállami követelményekhez igazodásához, igazításához kapcsolódik. Tulajdonképpen a ja vaslat egy reflektálás az Alkotmánybíróság döntésére, a korábbi törvényességi óvás és perújítás szabályanyagából összegyúrt új jogintézményt ad az Országgyűlés
