Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 4. szerda, az őszi ülésszak 22. napja - A büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvényben a felülvizsgálati eljárás megteremtéséről szóló törvényjavaslat, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben és az ehhez kapcsolódó jogszabályokban a felülvizsgálati eljárás meg... - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZÁJER JÓZSEF, DR. (FIDESZ)
1709 Negyedszer: az óvás sérti a polgári perbeli rendelkezési jogot. A félnek alkotmányos joga, hogy ügyét bíróság elé vigye, ennélfogva alkotmányos jo ga az is, hogy ha nem kívánja, ne vigye. A perbeli rendelkezési jog kiterjed arra is, hogy a fél a jogorvoslatot igénybe vegye vagy ne vegye. A felektől kívülálló személy óvási joga a jogerős ítélet ellen ezt a rendelkezési jogot sérti. A perbeli rendelkez ési jog az alkotmányos önrendelkezési jog része és mint ilyen, az emberi méltósághoz való jog eleme. Ötödször: az óvás sérti a bíróságok és a bírák függetlenségének az elvét. Sérti a bírák függetlenségi elvét azzal, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöke által e melt óvást maga a Legfelsőbb Bíróság Tanácsa bírálja el, hiszen a Legfelsőbb Bíróság elnöke igazgatási és munkáltatói jogokat gyakorol a legfelsőbb bírósági bírák fölött. Az Alkotmánybíróság szerint különösen sérti a bírák függetlenségének elvét, hogy a Le gfelsőbb Bíróság határozata ellen emelt törvényességi óvást a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa bírálja el, amelynek a Legfelsőbb Bíróság elnöke is tagja. Így az elnök bírájává válik saját indítványának. Tisztelt Ház! A törvényességi óvás intézményének alkotmánybírósági megsemmisítésével a magyar bírósági feljebbviteli rendszer egyfokúvá vált. Az egyfokú jogorvoslati rendszer azonban nem elégséges. Amíg a kétfokú jogorvoslati rendszert be nem vezetjük, szükségesnek mutatkozik olyan rendkívüli, az ügyek v iszonylag kis számában alkalmazható jogorvoslat, amely a másodfokon elkövetett vagy kiküszöbölni elmulasztott hibák, törvénysértések korrigálására szolgál. A jogorvoslat garanciális intézmény, az esetleges bírói felkészületlenség, tévedés, szándékolatlan v agy szándékos szubjektivizmus ellen. A fővárosi, megyei szintű másodfokú bíróságok rendkívüli jogorvoslat híján kontroll nélkül maradnának, ami semmiképpen sem lenne kívánatos. Az Alkotmánybíróság határozatában rámutatott: Magyarország a polgári és politik ai jogok nemzetközi egységokmányának elfogadásával kötelezettséget vállalt arra, hogy fejlessze a bírói jogorvoslat lehetőségét. Külön kiemelést igényel az Alkotmánybíróság egy megjegyzése, miszerint a törvényességi óvás megszűnése különösen sürgetővé tesz i, hogy a törvényhozó kiküszöbölje a jelenleg egyfokú jogorvoslati rendszer és a peres eljárás szabályaiból adódó különbözeteket, amelyek elsősorban a büntető eljárásban, a fellebbezéssel nem teszik megoldhatóvá bizonyos törvénysértések orvoslását. A megfo galmazásból az tűnik ki, hogy a jelenlegi egyfokú perorvoslat törvényes másodfokú eljárás esetén bizonyos első fokon történt jogsértés kiküszöbölését nem teszik lehetővé a jelenlegi jogszabályok. Az alkotmánybírósági határozat ezt nem fejti ki részletesen, abból azonban, hogy az Alkotmánybíróság a büntető eljárásra utalt, véleményem szerint arra lehet következtetni, hogy mindenekelőtt a büntetőper feljebbviteli rendszerének az ellentmondásait kell a rendkívüli jogorvoslattal kiküszöbölni. A hatályos büntető eljárási jog és annak bírói gyakorlata nem teszi lehetővé azt, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást a másodfokú bíróság felülmérlegelje. A bizonyítékok mérlegelése kérdésében a magyar büntető eljárásban nincs jogorvoslat. Tisztelt Ház! A törvényességi óvás intézményének 1992. december 31i hatályú megsemmisítésével törvényhozói feladattá vált a törvényességi óvás helyébe alkotmányos rendkívüli jogorvoslati fórumot teremteni. Ennek kapcsán felmerül a háromszintű bírói rendszer kialakításá nak kérdése. A törvényességi óvás intézménye alkotmányellenes, de pragmatikus volt. Anélkül teremtette meg a rendkívüli perorvoslat intézményét, hogy ehhez külön bíróságot vagy külön bírósági szintet iktatott volna be a magyar jogrendszerbe. És természetes en az ehhez szükséges költségvetési kiadásokat is megspórolta.
