Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 4. szerda, az őszi ülésszak 22. napja - A magyar energiapolitikáról szóló tájékoztató és országgyűlési határozati javaslat vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - GYURKÓ JÁNOS, DR. (MDF) - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SZALAY GÁBOR, a Szabad Demokraták Szövetsége képviselőcsoportjának vezérszónoka:
1699 Adva van egy ország, amelyik integrálni szeretné energiarendszerét NyugatEurópáéba, de szívszorulva kénytelen tudomásul venni, hogy ez a törekvése eddig nem létezett szigorúságú környezetvédelmi normák, műszaki karakterisztikák és biztonsági tartalékok elérését és megtartását is feltételezi egyben, amih ez szintén aligalig akad pénzügyi forrása. S ez az ország mindezenközben azt is jól tudja, hogy demokráciája kiteljesedésével bonyolult, időigényes, költséges, de többé már meg nem spórolható társadalmi konzultációra is kényszerül minden új, a környezeti és a humánszférát érintő beruházását megelőzően. S mindez egy társadalmi kataklizma időszakában, egy soha nem volt jellegű politikai és gazdasági rendszerváltás örvényei között. A magyar energiapolitikát így tulajdonképpen mindenki számára elfogadhatóan, m inden kételyre tökéletes választ eredményezően, tévedhetelenséget kizáróan elkészíteni nem lehet. Pillanatképek, újabb és újabb metszképek készíthetők csak, és legfeljebb arra törekedhetünk – de ezt viszont meg is kell tennünk – , hogy a lehetőség szerint l eginkább hiteles diagnózisból indítva a legkevésbé rossz prognózist és irányelveket hozzuk. Ez közös érdekünk, a koncepciót megalkotó jelenlegi és az azt nagyrészt majdan végrehajtó jövőbeni kormányoké éppúgy, mint a koncepció mai védelmezőié, illetve bírá lóié. Bár beismerem, hogy jelen vitában ez utóbbiaknak van könnyebb dolga, ez azonban mégsem tarthat vissza attól, hogy frakcióm kételyeit és fenntartásait a jelen tájékoztató kapcsán megfogalmazzam. Mindenekelőtt azonban azzal kezdeném, hogy miben különbö zik, mennyivel javult ez az anyag elődeihez képest, nem utolsósorban – tán – éppen azon tisztító és érlelő viták eredményeként, melyekről a gazdasági bizottság előadója az előzőekben már szólt. Tehát meghatározásra kerültek az energiapolitikai feladatok dö ntési helyei, miáltal végre tudni lehet, hogy a Kormány milyen döntések meghozatalára kéri majd fel a Parlamentet, milyen kompetenciát kíván magának megtartani, és milyen döntéseket hagy a piac szereplőire. Megfogalmazásra került, hogy a gázszolgáltató vál lalatok privatizációja során versenykiírási feltétel lesz, miszerint az új tulajdonosnak tartós gázbeszerzési forrást is biztosítania kell a tulajdonjog odaítélése ellenében, így segítve elő az import diverzifikációját és biztonságát. Ennek az üdvözlendő o kos elvnek a gyakorlati törékenységéről a kritikai szempontok között még szólni fogok. Azután a távlati energiaigényprognózis egyetlen konkrét, de fiktív és így szükségszerűen téves szám helyett egy tólig határok közé szorított sávos alternatívákban jele nik meg végre és az az energiaigényesség és a gazdasági növekedés évi átlagos ütemének függvényében egy közreadott számítási módszerrel akár folyamatosan is korrigálható. Rögzítésre került, hogy a nyugateurópai UCPTErendszerhez – ez a nyugateurópai közö s villamos távvezetékrendszer – történő kapcsolódásunk reális célja egyrészt nem lehet a nyugatról történő folyamatos villamosenergiavásárlás, másrészt pedig az összeköttetés megteremtésének előfeltétele, hogy országunk villamosenergiaigénye és termelési kapacitása egyensúlyban kell, hogy legyen egymással. Meghatározásra került az az alapelv, miszerint a hazai szénbányászat sorsáról és jövőjéről csak olyan komplex gazdasági számítások alapján lehet dönteni, melyek figyelemmel vannak a humánpolitikai kihat ásokra és a bányabezárások járulékos költségeire is. Külön fejezetek szólnak végre az energetikai fejlesztések ezredfordulóig becsült tőkeigényéről, a távhő kérdésköréről, a nyilvánosságról, vagyis az új energetikai létesítmények társadalmi elfogadtatásána k újonnan megalkotandó intézményeiről. (12.10) Az energetika jogi szabályozását jelentő megalkotandó törvényekről, valamint a műszaki fejlesztés energetikán belüli elképzeléseiről. S ha nagyon vázlatosan is, de tájékoztatást kapunk az erőművi selejtezések várható alakulásáról. Végül sok diagrammal, táblázattal, s térképmelléklettel is kiegészült az anyag.
