Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 4. szerda, az őszi ülésszak 22. napja - A Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - KIRÁLY ZOLTÁN (független)
1666 Ezért legjobb esetben is stagnálásra lehet számolni, de talán reálisabb a GDP 12%os csökkenésével kalkulálni. Ez viszont azt jelenti, a s zélső értékeket figyelembe véve, hogy 5%ponttal különbözik a kormányprogram a reálisnak ítélhetőhöz képest. Ez pedig a bevételek befolyásánál óhatatlanul hatni fog – annál is inkább, mert nincs szinkronban egymással a nominális jövedelmek termelése és azo k költségvetésbe való befizetése. A bevételek körében túlméretezettnek tartom a társasági adó 10%os növekedését, az állami vagyon utáni részesedés emelését, miközben a 25%os norma nem változik, de az állami vagyon csökken; túlmé retezettnek tartom az ÁFA 125 milliárdos bevételi többletét, miközben a vásárolt fogyasztás nem emelkedik; túlméretezettnek a pénzintézetek 25 milliárdos befizetését, miközben a vállalati csőd- és felszámolási eljárások hatásai éppen elérik a pénzintézeti szférát. (9.20) (Beszédében szünetet tartva várja, hogy Kupa Mihály miniszter befejezze Illéssy István képviselővel folytatott beszélgetését.) Köszönöm, hogy miniszter úr rám is szentel figyelmet. Túlzottnak tartom továbbá a személyi jövedelemadó körülbelü l, 40%os emelkedését, amikor 1992ben az előlegfizetői kör csökkent, és nőtt a költségek elszámolásának lehetősége. Várhatóan a következő évben a költségvetés kiadási oldala is túlteljesül és nagyobb mértékben, mint 1992ben. Olyan elkötelezettségek terhe lik ugyanis a különféle államháztartásokhoz kapcsolódó alapok miatt, amelyek automatikusan húzzák majd a kiadásokat az előirányzatokat meghaladóan. Ilyen lesz például a szolidaritási alap, amelynek szükségletéhez 1993 végéig 900 ezer főre emelkedő munkanél küliséggel számol a költségvetési tervezet, viszont a munkanélküliek száma már ez év végén meg fogja közelíteni a 800 ezret. Úgy gondolom, így nem irreális jövőre egymilliós nagyságrendű munkanélküliséget feltételezni. A 13 és fél milliárdos tartalék valós zínűleg még a garanciavállalásokra sem lesz elegendő, és a költségvetésnek – ha akarja, ha nem – állnia kell majd a Társadalombiztosítási Alapok tervezettet jóval meghaladó hiányát is, merthogy a vagyonátadás legfeljebb hosszú távon jelenthet kiaknázható j övedelmeket. Mindezek következtében a költségvetés hiánya 5060 milliárd forinttal is meghaladhatja a tervezettet, és akkor talán még elég óvatosan becsültünk. Az államháztartás hiánya pedig a más alrendszerekben keletkezett többlethiányokkal együtt jóval meghaladhatja a tervezett 210 milliárd forintot. S itt hadd utaljak ismét a Gazdaságkutató Részvénytársaság véleményére, amely szerint az államháztartási deficit elérheti akár a 300 milliárd forintot is. Részint a társadalombiztosítás és a szolidaritási al ap elfutása miatt, részint a privatizációs bevételekre építő elkülönített alapok hiánya révén. Tisztelt Ház! Amint arról a benyújtott költségvetési előterjesztésben is olvashattunk, s a miniszteri expozéban külön is elhangzott, az államháztartás jövedelemújraelosztó hatása nálunk túlontúl ránehezedik a gazdaságra, és jóval meghaladja a piacgazdaságokban ismert mértékeket. Az eddig elmaradt államháztartási reformnak lényegében a centralizációs ráta érdemi csökkentése lett volna a célja, és a Valutaalappal k ötött hároméves hitelszerződésünknek is ez volt az egyik feltétele. Ezzel szemben a konszolidált államháztartási mérleg adatai szerint – s úgy gondolom, ezt kell nézni és nem a szövegben lévő táblázatot – a bevételek centralizációja 0,4%ponttal, a kiadáso ké 0,8%ponttal mérséklődik 1993ban 1992höz képest. Ez azonban kizárólag a GDP tervezett növekedésének köszönhető. A terv kialakításánál 3130 milliárd forintos 1993. évi GDPvel számoltak, ami nominálisan valóban 15,1%kal magasabb az 1992re vélelmezett 2650 milliárdnál. Ám ez – mint korábban már mondottam – túlzott optimizmusra vall. Ha az előterjesztésben szereplő általános drágulási mértékkel és csak 13%os nominális emelkedéssel számolunk, akkor a GDP 3000 milliárd forint lesz, amihez viszonyítva a t ervezett államháztartási bevételt és kiadást, a
