Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 3. kedd, az őszi ülésszak 21. napja - Interpellációk: - ELNÖK (Vörös Vince): - GERGÁTZ ELEMÉR, DR. földművelésügyi miniszter:
1592 A piacvesztés okozta pénzügyi csődhelyzet, a piacért folytatott verseny a konzervipari vállalatok egy részének megszüntetését fogja kikényszeríteni egyes életképes tevékenységük talpon maradása mellett. A Békéscsabai Konzervgyár egyike azon élelmiszeripari egységeknek, amelyek ez évben öncsődöt jelentettek be. Az öncsődhöz az vezetett, hogy a szovjet piac összeomlása, a belföldi piac beszűkülése okozta értékesítési nehézségek miatt eladhatatlan készletek halmozódtak fel. Míg az árbevétel közel 300 millió fo rinttal visszaesett, a saját termelési készletek megkétszereződtek, 500 millió forintról egymilliárd fölé emelkedtek. Tetézte a gondot, hogy a támogatások összege az árbevétel és a támogatási kulcs csökkenése miatt több mint félmilliárd forinttal csökkent. A forgóeszközhiány miatt felvett hitelek és kibocsátott váltók kamatköltsége ugyanakkor ugrásszerűen nőtt, az állománynövekedés és a kamatlábnövekedés következményeként. Belső vállalati problémaként értékelhető, hogy a '91. évben jelentős értékű, 300 mil lió forintot meghaladó beruházásra került sor, pénzügyi fedezettség nélkül, szintén hitelből. A felsoroltak együttesen 700 millió forintot meghaladó veszteséget okoztak '91ben, mely összeg csaknem azonos a vállalat teljes saját vagyonával. '91 végére a vá llalat 3,3 milliárd forint összadósságot halmozott fel, a negatív tendencia '92ben is folytatódott, az ez évi veszteség megközelíti a 800 millió forintot. Mint már említettem, felvetődött a Békéscsabai Konzervgyár működőképességének fenntartása érdekében a vagyonkezelésbe adás lehetősége, ez azonban meghiúsult a jelentős vagyonvesztés miatt kialakult negatív vagyon következményeként. E tény a jelenlegi jogszabályok és törvényes keretek között az átalakulás kritériumának nem teljesülését jelenti. Ezután az ÁVÜ igazgatótanácsa szeptember 16án határozott a konzervgyár felszámolásáról. Az Óvári Konzervgyár után a békéscsabai a második konzervgyár, amely felszámolásra került. A paksi sikeres csődegyezséget kötött ugyanebben az időben hitelezőivel. A felelősség terheli a vállalat vezetését, amenynyiben nem ismerték fel időben a piacvesztést, és továbbra is folytatták a készletre termelést. Indokolhatja azonban tevékenységüket a megtermelt mezőgazdasági nyersanyag felvásárlására irányuló nyomás a környező, szintén igen nehéz gazdasági helyzetben lévő gazdaságok részéről. (15.40) A vállalat irányításában változtatás történt 1992. május 20án, az Állami Vagyonügynökség a gyárat államigazgatási felügyelet alá vonta, és június 10i hatállyal a korábbi igazgató helyett az ÁVÜ új első számú vezetőt nevezett ki vállalati biztos minőségben. Mint említettem, e sikertelen csődegyezség után az ÁVÜ IT szeptember 16án döntött a vállalat felszámolásáról, megítélésünk szerint most a legfontosabb feladat a döntés gyors végrehajtás a. (Az elnök poharát megkocogtatva figyelmeztet az időre.) Ez az érdeke az ottani dolgozóknak és a környék mezőgazdasági termelőinek is. Végül, hogy milyen a mi válságprogramunk: Nyilvánvaló, hogy van, amely programot a gazdasági kabinet már májusban megtá rgyalta. Ezek jövedelembiztosító intézkedések, finanszírozást elősegítő intézkedések és fejlesztési források biztosítása. A programok megvalósítása viszont a költségvetés terhelhetőségének a függvénye. Eddig – szeretném informálni a képviselőházat – 2,2 mi lliárd forint kormánygaranciával nyújtott hitel folyósítása valósult meg a tárca vállalatainál. További 12 élelmiszeripari üzem átsegítésének előkészítő munkálatai folynak a három válságágazatban: a hús, a baromfi, a tartósító- és a boripar területén. Az elmondottak alapján állítható, hogy egy jól működő, korszerű vállalat nem juthat egyik pillanatról a másikra felszámolásra. Kérdés, hogy ki, mit ért korszerű üzem alatt. (Az elnök pohara kocogtatásával ismét figyelmeztet az időre.) Értelmezésem szerint ko rszerű az, ami hatékony, gazdaságos és versenyképes.
