Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 2. hétfő, az őszi ülésszak 20. napja - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - WEKLER FERENC, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VIZY BÉLA, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - REMPORT KATALIN, DR. (MDF)
1528 résztvevő személyeket, valamint a szolgálati kötelezettséget teljesítő magánszemélyeket, például katonákat. (19.30) Erre egyébként épp azért volt szükség , mert Győr térségében még a kiskatonákra is kivetettek először üdülési, idegenforgalmi adót, holott azt hiszem, hogy legkevésbé az üdülési szándék vezérelte ezeket a személyeket, amikor a szolgálati helyükre mentek. A másik jelentős módosítás ebben a körb en, hogy az adómentes tartózkodás időtartamát egy napban jelöli meg, ugyanis többen naponkénti kijelentkezéssel hiúsították meg adófizetésüket. Több önkormányzat kérte, hogy ne pusztán a vendégéjszakák alapján legyen kivethető az idegenforgalmi adó, hanem a szállásdíj figyelembevételével is kiszabható legyen. Itt azonban felhívom a figyelmet, hogyha a javaslatban meghatározott 4%ot veszik figyelembe az önkormányzatok, jelenleg várhatóan rosszabb helyzetbe kerülnek, mint a vendégéjszakák számításával, ugyan is nem pusztán a luxusszállók díjára kell itt gondolni, hanem a fizetővendéglátásra, vasutasvendégházra is, ezért átlagosan 14001500 forint szállásdíj várható, ami körübelül 60 forintos adót von maga után, míg a tartózkodási idő alapján 100 forintos díj i s kivethető. Az iparűzési adó körében bevezetésre kerül a korrigált nettó árbevétel, ami azt jelenti, hogy a nettó árbevételt csökkenti az alvállakozói teljesítmények értékével és az eladott áruk beszerzési értékével. Erre azért volt szükség, mert az alapt örvény elkészítésekor még sokkal inkább meghatározó volt a nagy állami vállalatok súlya, túlsúlya, ami fokozatosan áttevődik a kis magánvállalatokra, ezzel együtt bővül az alvállalkozók igénybevétele. A jelenlegi módosításnak épp az a célja, hogy kikerülhe tők legyenek a halmozódások. Ez a módosítás kedvezően hat majd az építőiparra és a kereskedelemre. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy kedvezőtlen lesz a nagy költségigényű, alacsony jövedelemhányadú tevékenységeket végző vállalkozásokra. A pénzintézetekre, biztosítókra is kedvezőtlen lesz, de azt is el kell mondanom, hogy mindeddig ezek az intézmények nem fizettek helyi iparűzési adót. Célszerű lesz az önkormányzatoknak ennek megfelelően differenciáltan kivetni az iparűzési adót. Arra azonban felhívom a fig yelmet: vagy ismerjük el a korrigált nettó árbevételt, és ezzel együtt fogadjuk el a javaslatban szereplő 8¨es felső határt, vagy hagyjuk meg a régi szabályt. Ellenkező esetben épp az önkormányzatokat hozzuk a jelenleginél nehezebb helyzetbe. Biztos vagyo k benne, hogy szinte mindenki emlékszik az építményadóval kapcsolatban Békesi László képviselőtársunk javaslatára, aki törvényileg szabályozta a 25 négyzetméter/fő adómentességet. Hogy mi ezzel a bajom? Ez az adómentesség egyáltalán nem veszi figyelembe, h ogy a kistelepüléseken és nagyvárosokban teljesen különbözőek a lakhatási feltételek. A falvakban inkább a nagy alapterületű házak jellemzők, sokszor alacsonyabb komfortfokozattal, alacsonyabb értékben, míg a városokban főként a kis alapterületű lakások je llemzőek. A lakosság 70%a 5060 négyzetméteres alapterületű lakásban lakik. A törvényi mentességgel viszont kivontuk az adóalanyok közül a rózsadombi luxusvillák lakóit is, ha azok megfelelő számú hozzátartozót bejelentettek lakásukba. És még egy kifogás: hárommillió 800 ezer lakásból másfél milliót mentesít az 1974es kormányrendelet, ami a '60as évek végétől mentesítette az új épületeket. A ma építő fiatalokat ez a mentesség nem illeti meg, holott általában rosszabb helyzetben vannak, mint a régebbi épí tők.
