Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 2. hétfő, az őszi ülésszak 20. napja - A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - WEKLER FERENC, DR. az önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - SALAMON LÁSZLÓ, DR. az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottság elnöke: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - VIZY BÉLA, DR. a szociális, családvédelmi és egészségügyi bizottság előadója: - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - REMPORT KATALIN, DR. (MDF)
1527 is, milyen politikai veszélyeket hordoz magában az, ha a helyi sajátosságokat nem veszik figyelembe, és nem alkalmaznak kedvezményeket, mentességeket, vagy maximális kulcsok kivetésével élnek. Éppen e zért voltam a kedvezmények, mentességek törvényi szabályozása ellen. És mit bizonyít a kétéves tapasztalat? A helyi adózással élő önkormányzatok 5060%os mértékben alkalmazták a törvényi mértéket, érvényesítettek kedvezményeket, mentességeket, de igen nag y számban kifogásolták a törvényi mentességek és kedvezmények fajtáit, mértékét, hiszen az több esetben megköti kezüket, nem veszi figyelembe helyi sajátosságaikat. Talán vannak néhányan a teremben, akik még emlékeznek, hogy akkori felszólalásomban egy ala csony jövedelmű település, Kevermes példáján keresztül mutattam be, hogy az eredeti törvényjavaslatnak megfelelően a helyi sajátosságokat érvényesítve a lakosság jövedelmi viszonyaihoz alkalmazott mentességek figyelembevételével egy főre viszonyítva milyen mértékű lehet a helyi adóterhelés. Még azt is meg merem kockáztatni, hogy nagyvonalúan számoltam. Épp ezért 9001000 forintos átlagos adóteher jött ki számításaim alapján. Az egyik napilap meg is jegyezte, hogy abszurd számolás és értékek alapján teljesen irreális eredményre jutottam, ennél lényegesen nagyobb értékek jönnek majd ki a gyakorlatban. Képviselőtársaim többsége is ezt a véleményt osztotta. És mi a jelenlegi statisztika eredménye? Az önkormányzatok 40%a alkalmazta a helyi adókat, átlagosan két adónemet alkalmaztak, így az összlakosságot tekintve 435 forint, az érintetteket nézve 800 forint jött ki átlagosan egy főre. Hát tessék, hölgyeim és uraim, most döntsék el, kinek volt igaza! A tapasztalatok tehát azt mutatják, hogy az adók mértéke helyese n lett meghatározva, azonban a kedvezményeket, a mentességeket túlzott mértékben építettük be a törvénybe. Tehát ezen a téren módosítás szükséges. Ugyanakkor más esetek is napvilágra kerültek, egyre jobban átalakul a gazdaság tulajdonosi szerkezete, ezért elkerülhetetlen a törvény megreformálása. Azt is el kell ismernem, hogy a legnagyobb figyelem mellett is elkövettünk hibákat, s néhány helyen nem védtük kellően az állampolgárokat és más adóalanyokat. Éppen ezért a mostani módosításnak több célja van. Javí tja a helyi adók alkalmazhatóságának feltételeit, fokozottabb védelmet biztosít az adóalanyok számára, megszünteti az önkormányzatokat leginkább korlátozó előírásokat. Ezzel együtt lehetővé teszi, hogy a helyi adók gazdasági súlya anélkül növekedhessen, ho gy az önkormányzatok növelnék a kivetett adók mértékét. Melyek is a legfontosabb módosítások? A telekadó vonatkozásában problémaként merült fel, hogy a törvény nem rendelkezett külön a belterületi mezőgazdasági rendeltetésű földek adójáról, így azt több ön kormányzat egyéb belterületi telkekkel azonos módon vonta adó alá, melynek következményeként a külterületi földön 40 fillér, belterületi mezőgazdasági rendeltetésű telken akár 100 forint is lehetett a helyi adó. Differenciálni kell tehát, hogy milyen földr e vonatkozik az adó, és más szabályokat kell alkalmazni a belterületi mezőgazdasági föld, a lakótelek, üdülő és erdő vonatkozásában. Érthető a törvényjavaslat szándéka, amikor nem azonos adómértéket jelöl a belterületi és külterületi mezőgazdasági föld ese tén, hiszen a belterületi földek közművesítettsége alkalmasabbá teszi különböző megművelésekre. Így véleményünk szerint elfogadható, hogy itt 10 forint/négyzetméter lesz a maximalizált adó. Egyébként volt olyan gyakorlat, ahol 50 forintos négyzetméter tele kadót állapítottak meg ilyen földekre is. Az erdőket környezetvédelmi okokból kiveszi a javaslat az adózás alól, amivel szintén egyetértünk. Szintén indokoltnak tartjuk, hogy az idegenforgalmi adó és az építményadó összhangjának megteremtése érdekében a ja vaslat elismeri az üdülő rendeltetésszerű használatához szükséges földrészletet, és ezt mentesíti a telekadó alól. Az idegenforgalmi adó körében szintén módosításokat javasol a tervezet. Itt épp az adóalanyok védelme érdekében bővíti a mentességek körét, m entesíti a 70 éven felüli személyeket, és életkortól függetlenül a középfokú oktatásban, szakképzésben
