Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 2. hétfő, az őszi ülésszak 20. napja - A fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi XCI. törvénnyel módosított 1991. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Szűrös Mátyás): - KATONA BÉLA, DR. (MSZP)
1523 adóterheket. Ez a benzinnél a híradások szerint a má sodik emeléssel együtt körülbelül 56 forintos, a gázolajnál pedig mintegy 10%os árnövekedést fog – a hírek szerint – eredményezni. Ezzel kapcsolatban le kell szögezzük, hogy az intézkedések hátterében a költségvetés adóbevételei növelésének szándéka áll, hisz az adónövekedést más megfontolás nem indokolta. Ezen túlmenően le kell szögezzük, hogy ezzel az áremeléssel a benzin ára lényegében az Európai Közösség országaiban ismert árak színvonalát elérte, így ebben a későbbiek során tartalékok már nem várható k. Megfigyelhető ugyanakkor – a gázolaj árának nagyobb emelése ellenére is, illetve az ismert, a pénzügyminiszter által említett kompenzációs tényezők miatt is – , hogy a hadiipari és a mezőgazdasági lobby továbbra is erős érdekérvényesítő képessége kö vetkeztében a benzingázolaj árarány nem változott lényegesen. Hazánkban a gázolaj ára európai összehasonlításban lényegesen alacsonyabb a benzinéhez képest, mint a fejlett nyugati országokban. Olyan életkörülmények között, amilyenben ma Magyarországon éln ek az emberek, a mobilizációnak – ez nem ritkán az ingázást is jelenti – , a megnövekedett utazási igényeknek óriási jelentősége van. Az oktatási rendszer rugalmatlansága és különösen a lakáshoz jutás rendkívüli behatároltsága és az alacsony lakásállománybó l adódó magas lakásbérleti díjak miatt a közlekedés és annak legmobilabb részét képező autózás megdrágulása rendkívül kedvezőtlen hatással jár. Emlékezzünk csak az 1990es áremelés után bekövetkezett felhasználáscsökkenésre, amely később már nem folytatódo tt, no de ne felejtsük el, hogy nem is volt olyan drasztikus áremelés azt követően. Most újólag igen jelentős áremelkedésre kell számítani, ami a megnövekedett kötelező biztosítással – az újság hírei alapján – átlagosan 19%os, a személyautóknál pedig 13%os díjemeléssel megfejelve az autótartást és a közlekedést hovatovább a luxus kategóriába srófolja. (19.10) A mai, a kívánatosnál jóval alacsonyabb szinten tartott mobilizációs lehetőségek további nehezítésével a FIDESZ nevében nem érthetünk egyet. Tisztel t Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az előbbiekben elmondottak alapján a törvényjavaslatot frakciónk jelen formájában nem tudja elfogadni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.) ELNÖK (Szűrös Mátyás) : Köszönöm. Megadom a szót Katona Béla képviselő úrnak – Magya r Szocialista Párt. Felszólaló: Dr. Katona Béla (MSZP) KATONA BÉLA, DR. (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bizonyos szempontból nagyon kellemes helyzetben vagyok: szemben az utóbbi időben elhangzott hozzászólá saimmal, most nem kell politizálnom. Több okból nem kell politizálnom. Egyrészt azért, mert tulajdonképpen, ami ebben a törvényben politikum volt, azt a vitát tavaly lefolytattuk, amikor az utolsó érdemleges árkiegészítéseket a Parlament – emlékezetes módo n a tejtermékeket, vizet meg a tüzelőanyagokra vonatkozó árkiegészítéseket – kivette ennek a törvénynek a hatálya alól. Nem kell politizálnom azért, mert az adótörvényekkel kapcsolatos általános gazdaságpolitikai elképzeléseinket Békesi László kifejtette e lőttem, már két adótörvény vonatkozásában is. Tulajdonképpen meg merem mondani, hogy azért sem igazán politikai kérdés ez számunkra, mert ha esetleg mi lennénk egy kormánykoalíció tagjai, akkor is lenne fogyasztási adó Magyarországon, mert erre pillanatnyi lag még szükség van. Amit tehát el fogok mondani, az nem egy ellenzéki politikus kekeckedése, hanem annak a végiggondolása, hogy vajon ennek a törvénynek a most benyújtott változásai valóban segítike a gazdaságot, valóban segítike az országot, és valóban segítike a költségvetés bevételeinek növelését. Hiszen az világos mindenki számára, aki elolvasta ezt a – egyébként nagyon rövid – kis javaslatot, hogy ennek semmi más szándéka nincsen, mint hogy 1920 milliárddal megnövelje az ezen a soron beszedhető ad ókat, és ezzel a költségvetés kiadásainak egy részét fedezni tudja. Tulajdonképpen azt lehet mondani, hogy Magyarország is egyértelműen belépett a korábbiak során már az "ABCországok" sorába, ami ugye azt jelenti, hogy ha a költségvetésben hiány támad, ak kor meg
