Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. november 2. hétfő, az őszi ülésszak 20. napja - Határozathozatal az agrárpiaci rendtartásról szóló törvényjavaslat részletes vitára bocsátásáról - ELNÖK (Szabad György): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: - ELNÖK (Szabad György): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter: - ELNÖK (Szabad György): - KUPA MIHÁLY, DR. pénzügyminiszter:
1499 utóbbi években arányát tekintve beszűkült forgalmiadóalap bővítését, másfelől a különböző javak fogyasztói árarányainak a termelői árarányokhoz va ló közelítését kívánják meg: költségvetési szempontok, amelyek szükségessé teszik az állami költségvetés bevételi oldalának megszilárdítását, különös tekintettel arra, hogy a jövedelemadók aránya a költségvetési bevételeken belül csökken. E szempontok az Á FA arányának növelését tételezik fel az adóbevételek egészén belül, mivel az általános forgalmi adóban az adózási technika kevésbé kijátszható, mint más adóknál. A bevételek realizálását szolgálja ennél az adónál az ingyenes pénztárgép alkalmazási lehetősé ge és alkalmazása, illetve a kötelező nyugtaadás elrendelése. Közteherviselési szempontok is az általános forgalmi adó mellett szólnak, mivel az általános forgalmi adót az is fizeti, aki kikerülte az adót, lecsalta az adót, kijátszotta az adóhatóságot. Vé gül nemzetközi szempontok is emellett szólnak, közelebbről: az Európai Közösséggel kötött társulási szerződés, amely egyebek mellett az adórendszer korszerűsítésével is foglalkozik. Az előző szempontoknak leginkább egy olyan kétkulcsos ÁFArendszer felel m eg, amelyben a jelenlegi nullakulcs helyett egy pozitív, de kedvezményes adókulcsot alkalmaznánk, a lakásszektorban pedig az ÁFArendszeren keresztül nyújtott preferenciát kompenzációval összekapcsolva megszüntetnénk. Több változat mérlegelése után a Kormá ny egy olyan kétkulcsos ÁFArendszer bevezetésére tesz javaslatot, amelyben a kedvezményes adókulcs mértéke 8%, az úgynevezett normál kulcsé pedig változatlan, vagyis 25%. A közbülső – nem létező – 15%os adókulcs megszűnne. A normál kulcs – tehát a 25%os – mostani csökkentésének mellőzését a számtalan levélen kívül, amit kaptam – hogy ne csökkentsük a 25%ot, ne kedvezményezzük a gazdagokat – , alapvetően három szempont indokolja. E kulcs csökkentése százalékpontonként 7 milliárd forinttal mérsékelné a nul lakulcs megszüntetéséből eredő többletbevételeket. Másodszor: kétséges, hogy a vállalatok, vállakozások az adócsökkentést az árakban érvényesítenéke? Ezt senki nem írhatja elő; ha a piaci viszonyok olyanok, akkor nem érvényesítenék. Végül: a normál kulcs mérséklése felfelé nyomná a kedvezményes kulcsot, ami az alacsony jövedelműek szempontjából egyáltalán nem kívánatos. Engedjék meg, hogy a kétkulcsos ÁFA néhány szakmai kérdésére térjek ki. Ezek közül kiemelt jelentősége van a mezőgazdasági termelésben a k étkulcsos ÁFA adaptálásának. Az általános forgalmi adót alkalmazó valamennyi országban elismerik a mezőgazdasági termelők speciális helyzetét, esetükben sajátos szabályokat alkalmaznak. Ennek lényege az úgynevezett kompenzációs rendszer, amelyet a termelők a személyi jövedelemadó szempontjaitól függetlenül választhatnak. E szisztéma lényege, hogy a mezőgazdasági termelőnek – különleges jogállása révén – adóznia nem kell. (16.50) Számára a mezőgazdasági termékek előállítása és első dleges feldolgozása során felmerült, előzetesen kifizetett általános forgalmi adó – műtrágya, gépek stb. stb. – kompenzációs felár formájában térül meg. A felárat a terméket átvevő adóalany fizeti meg, amelyet előzetesen felszámított adóként levonhat a fiz etendő adójából. Emiatt a szabad piacon is értékesíthető élelmiszerek esetében a nullakulcs fenntartása a termelők szempontjából igen kedvezőtlen lenne. Számukra ugyanis a beszerzésekben megjelenő általános forgalmi adó a pozitív általános forgalmiadókulc shoz kapcsolódó magasabb árban térül meg. A mezőgazdasági termelők szempontjából tehát az előbb elmondottakra és az adózási konstrukció választhatóságára való tekintettel a kétkulcsos ÁFA alkalmazása nem hátrányos. Az általános forgalmi adót illetően speci ális, de a kisvállalkozók széles körét érintő szabályozásra is szeretnék kitérni. Ez pedig az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár, amelynek mértékét a bolti kiskereskedelem és a vendéglátás kivételével 300 000 forintról 500 000 forintos é ves bevételi szintre kívánjuk emelni. A bolti kiskereskedelemben és a
