Országgyűlési napló - 1992. évi őszi ülésszak
1992. szeptember 8. kedd, az őszi ülésszak 3. napja - A Társadalombiztosítási Alap 1991. évi költségvetésének végrehajtásáról, valamint a tartalékalapok biztosítási ágak közötti megosztásáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Szabad György): - KIS GYULA JÓZSEF, DR. az MDF vezérszónoka:
149 Az Állami Számvevőszék javaslata szerint nem helyes a törvényjavaslat 1. §ában említett bevételek 436 milliárdos és a kiadások 458 milliárdos összege, mivel mind a bev ételeket, mind a kiadásokat ennél 12 milliárdos összeggel magasabb szinten kellene megállapítani. A hiány nagyságát tehát nem befolyásolná az Állami Számvevőszék javaslatának az elfogadása, csupán a bevételek és a kiadások bruttó összegét. Az Állami Számve vőszék jelentésében azt is hangsúlyozta, hogy a társadalombiztosítás kötelezettségei mögött álló állami garanciavállalás mértékét két egymásnak ellentmondó törvény szabályozza. A garanciavállalás egyértelműségének biztosítása és az ellentmondás feloldása a z Országgyűlés feladata lenne, hangsúlyozza az Állami Számvevőszék. Az Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottsága a benyújtott törvényjavaslatot – figyelembe véve az Állami Számvevőszék jelentését is – egyhangúlag, tartózkodás és ellenszavazat nélkül általános vitára alkalmasnak ítélte meg. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps.) ELNÖK (Szabad György) : Köszönöm szépen. Most sor kerül az egyes képviselőcsoportok vezérszónokainak felszólalására. Megadom a szót Kis Gyulának, a Magyar Demokrata Fórum vezérszónokának. Felszólaló: Dr. Kis Gyula József az MDF képviselőcsoport nevében KIS GYULA JÓZSEF, DR. az MDF vezérszónoka: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A társadalombiztosítás 1991. évi költségvetésének zárszámadása tárgyalásakor szere ncsés helyzetben lévőnek mondhatja magát a tisztelt Ház. Szerencsés helyzetben lévőnek, mert ugyan az államháztartásról szóló törvényt – a '92es XXXVIIIas törvényt – csak '92ben fogadtuk el, de a Számvevőszék a szociális bizottság felkérésére már 1990b en elkezdte vizsgálni a társadalombiztosítás gazdálkodását, különös tekintettel az egészségügyi finanszírozásra, mint új feladatra. Ez lehetőséget ad mindannyiunk számára, hogy a beterjesztett zárszámadást egy, a Parlament által erre a célra létrehozott te stület, a Számvevőszék ellenőrző vizsgálata fényében tudjuk áttekinteni. (11.20) Felhívnám a figyelmüket azon a jelentésen kívül, amelyet a 6400as törvényhez 6406os számon az Állami Számvevőszék jelentéseként ismerünk, egy másik összefoglaló jelentésére a Számvevőszéknek, amely sokkal terjedelmesebb, és a '92. augusztus, 110es számot viseli, A társadalombiztosítás kezelőjénél végzett számvevőszéki vizsgálatok hasznosulásának utóellenőrzéséről. Ugyanis ez az a vizsgálat, amely már a '91es évre, tehát a m ost vitatott időszakra is megállapításokat tartalmazhat. Szerencsések vagyunk tehát, mert módunkban áll a Számvevőszék önzetlen – és talán nem törvényben, csak egy országgyűlési felkérésre végzett munkája alapján – kicsit áttekinteni történetében a társada lombiztosítás alakulását. Talán köztudott, talán nem, úgyhogy gyorsan elmondanám, '89ben született az a törvény, amely függetlenítette a költségvetéstől a Társadalombiztosítási Alapokat, tehát 1990től külön, önállóan működik. 1990ben a társadalombiztosí tás merőben új feladatokat is kapott, önállóan kellett gazdálkodnia a nyugdíjakkal, majd önállóan kellett gazdálkodnia az egészségügy finanszírozásának költségeivel. Ez merőben új feladat, azt jelenti, hogy az egészségügy működési költségeit is a társadalo mbiztosítási járulékokból kell fedezni, illetve erre a célra egy elkülönített alapot hoztunk létre egy országgyűlési határozattal, az egészségbiztosítási alapot. A társadalombiztosítás helyzetének törvényi megalapozását, azt hiszem, az Országgyűlés igen di cséretes módon és nagy szorgalommal elvégezte. Megvan az az országgyűlési határozat, amely meghatározza a rövid és hosszú távú feladatait. Megvannak az 1975. évi II. törvényben, mely a
